Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
A ködöd [06-08-01]
"Lehet-e barátság férfi és nő között, és ha igen, miért nem?"(Karinthy Frigyes) [06-06-15]
Vizsgaidőszak 1. [01-05-23]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Megőrültem
Vers - Pósán Ferenc - 2015. április 23.

Megmaradt, mi elragadt,
ezüstös sas karom,
mélyre szántó alkalom.
Csupán búcsút nem mondhattam,
nem ejthettem ki ajkamon,
minden más hiábavaló borzalom.
Engem megtagadt, mégis el ne add.
A tavaszt játszó fényes öle,
többet ér nekem, ha már
az időt megöltem.
Legalább nem kell félnem
hogy eltelik, ha örökre
eltemettetik, én jót nevetek.
Én jót nevetek...
s hajamat felborzolom,
ha megőrültem is,
nektek el nem mondhatom.

Megmaradt, mi elragadt,
csak szavát elfelejtettem.
Tajtékzó gondolat, vad,
háborgó égboltozat,
neved mégis lefestettem.
Senki sem ismer, senki sem
láthat. Habár a látható
láthatatlan bármikor magához
kívánhat. Ha kíván, el is megyek,
ámbár ha kell, ősz hajú
Matuzsálem leszek. S később is,
veled fekszem mon cher,
évek múltán is veled ébredek
Látod? Most ismét jót nevetek...
s hajamat felborzolom,
ha megőrültem is,
nektek el nem mondhatom.
De ha szeretnétek megmutatom...
mennyire.

Pósán Ferenc
2015.04.20. 22:53