Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
E. J. epigonként [03-02-17]
Rejtsd a szívedbe a kissebbségeket! [01-08-08]
Tévedések végjátéka [01-02-19]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Ablakod előtt
Vers - Krómer Ágnes - 2011. szeptember 3.

Karjába zárt a fülledt éjszaka,
te fekszel kihűlt puha ágyadon,
velem a hallgatás nyers évszaka.

Diadalmas üveg tőlem elzár,
kezem mélyen tövisedbe tévedt,
lehetnél te az élő gyógyszertár.

Nekem lehetnél örök nappal,
ábrándok hűtlensége a gazom,
tenyerembe véslek jégdarabbal.

Ablakod előtt csak a csend pihen,
testem telet és száraz jeget áraszt,
Befagyott nyaram neked nem viszem.

Otthon vacogom tomboló nyáron,
álmok fényes darabokra törjetek,
alkony melege dobj végig az ágyon.