 |

Az én hullócsillagom
Vers - sundy - 2006. június 13.
Felnézek az égre teliholdkor, S odafent a csillagom ragyog...
Felnézek az égre teliholdkor,
S odafent a csillagom ragyog.
Mikor még minden rendbe volt,
Fényesen, erősen csillogott.
Most már búsan nézek fel,
S ő hunyorogva néz le.
Régen ő hozta a szerelmet,
De most már csak szenvedek.
Haloványan megremeg,
Majd aláhullik csendesen.
Zokogva, könnyekkel búcsúzok,
S félénken arrébb húzódok.
Fűzfa tövébe leülök,
Gondolataimba merülök.
Csillagom hűlt helye most is ragyog nékem,
Hisz boldogságot ő hozott régen.
|
|
 |