 |
Az van, amit érzek...
Vers - mEsY - 2006. április 2.
Első igazi szerelem után/ közben/ kapott el a versírás..
Az érzés ami hatalmába kerített, áthatott
Már akkor éreztem azt ,hogy áradok,
Szívem gyorsan kalapált, s azt súgta Gondolj rá!
Eszem nem élt nélküled, bár együtt járnék Veled!
A lehetelen nemsoká bekövetkezett
És éreztem kezed kezemben lett!
Csókjaidtól volt boldog az este,
Reményteli minden nap, mikor veled telt el!
Egy hónap sem telt el csupán,
S napok után csak annyit mondtál " pápá"!
Azóta teljesen darabokra estem,
Nem tudok felállni, pedig elestem!
Elegem van azokból, akik azt akarják,
Legyek más, mint aki vagyok,
Mert ők nem értik , hogy ez mekkora fájdalom!
Őrültség, de jó nagyon ha rád gonolok,
Hiába bántasz folyton, haragudni nemtudok!
Szívemben amíg él a Szerelem,
Téged addig én el nem feledlek!
|
|
|
