|
|
|
|
Az angyalról
Vers - Shanokk - 2006. január 9.
Most már rájöttem hogyan működik itt a rendszer :)
A sötétből lestem őt,
Ragyogott, az égből jött.
Szólnék hozzá, de nem tudok,
Torkomból hangok, hol vagytok?
Indulnék hozzá, de nem tudok,
Erős lábaim, elárultok?
Szeretem őt és tudom,
Egyre nő a fájdalom.
Egy álom mely nem válik valóra,
És A remény mely nem hal meg soha.
Oly sötét van és dermesztő a hideg,
Belőle mégis fény árad és meleg.
Nem lát engem és nem is hall,
Én ember vagyok ő angyal.
Életet eszik és boldogságot iszik,
Míg bennem csak halál és gyötrelem izzik.
Úgy akarom, de nem lehet az enyém,
Velem hal a szerelem s a remény.
|
|
|
|
|
|
cím
Lore - 2006 január. 10. 16:12:32
szép. nekem nagyon tetszik. főleg az utolsó versszak. nagyon kifejező.
|
|
|
|
|
|
miféle cím...
Northman - 2006 január. 10. 20:33:22
Asszem éreztem már ezt...
Nagyon megfogott....
N.
|
|
|
|
|
|
áááááá
flavcsy - 2006 január. 11. 15:15:34
...át tudom érezni...
|
|
|
|
|
|
ez....
brownin - 2006 június. 21. 16:01:54
ez egyszerűen gyönyörű, köszönjük...
|
|
|
|
|
|
