|
|
|
|
Őrület
Vers - Nesi - 2006. január 4.
Én leszek a szabadság, ha nyugalom testemet járja át.
Elmegyek, hol nem fú szél és csillagok égnek.
Néha meg kell tennem, változtatni kell, ha itt maradok
-görcsölök- egyszercsak megörülök.
Élnem kell, hiszen rájöttem szabad vagyok e földön.
Minden haszontalant eldöntök, eltiprok, ha kell hirtelen elssuhanok.
Ez kell, élni és élni hagyni, szabadon a gondolataimmal szálni.
Megvalosítani mindazt mi én vagyok.
Bonyolult életem feledni, ha nem teszem belehalok.
|
|
|
|
|
|
a szabadságról
Lore - 2006 január. 5. 10:08:21
Én úgy gondolom, vagy érzem, hogy az ember igazán sosem lehet szabad, vagy ha szabad, hát magányos, ezért nem vágyik a szabadságra. Nem jó szabadnak lenni, nem jó korlátlanul szabadnak lenni, mert az egyben azt is jelenti, hogy nem aggódik érted senki, nem félt téged, nem vigyáz rád, nem szeret téged senki. A korlátlan szabadság egyben azt is jelenti, hogy egyedül vagy. És százszor, ezerszer jobb érzés az, mikor ezt a szabadságot valaki más korlátok közé zárja...mert igazán nem is az a valaki más állítja azokat a korlátokat, hanem te magad azért, mert szeretsz...
|
|
|
|
|
|
Ne láss belém ennyire
Nesi - 2006 január. 5. 19:13:58
"...mert igazán nem is az a valaki más állítja azokat a korlátokat, hanem te magad azért, mert szeretsz... "
köszi
|
|
|
|
|
|
Te vagy...?
Picasa - 2006 augusztus. 26. 02:59:08
Talán értelek, lehet hogy tudom miről írsz. Hiszen velem is megestek ezek, de én sohasem tudom versbe önteni. Ezernyi gondolatom és kérdésem lenne, de kérlek most csak egyre válaszolj: pécsi vagy?
Picasa
|
|
|
|
|
|
