 |
Születésnapunkra
Vers - Gary Hun - 2005. november 10.
Mikor megszülettünk, még kicsikék voltunk,
Azóta viszont már jobban megy a dolgunk,
Ahogy telt az idő, úgy nőttünk meg nagyra,
Összetartozunk már mindig, nyárba, fagyba.
Jó barátok lettünk, együtt sülve-főve,
Úgy, mint akik már egymáshoz vannak nőve,
Emlékszel, amikor először vittelek a jóba?
Mily nagy élvezet volt vizelni a hóba!
De, aztán amikor a tanító meglátott,
Végigeresztettük belül a nadrágot!
Később, ahogy nőttünk, cseperedtünk Véled,
Rájöttünk, hogy nemcsak pisilés az élet!
Tinédzser korunkban fogadtalak társnak,
Éreztem, hogy örülsz a simogatásnak,
De úgy belejöttem, hogy rám néztél szótlan:
„mondd csak, hány bőrt akarsz még lehúzni rólam?”
Aztán jött a Manci, s talált oly helyeket,
Hol összedugtátok fejét, s a fejedet,
Udvariasságból is jelesre vizsgáztál,
Ha a buszon ültem, Te akkor is álltál.
Igazi barát vagy, nincs harag, hiába
Küldelek el Téged gyakran a p…ba!
Maradjon így tovább, együtt rosszban, jóban,
S ha eljön az idő, pisilünk a hóban.
Addig is sok erőt, egészséget nékünk,
Amíg be nem húzzák szexuális fékünk!
Hadd használjam ki hát mostan az alkalmat:
Boldog szülinapot nekem, s a farkamnak!
|
|
|
