 |
Csendes éj
Vers - Anna - 2005. október 23.
Közeledik az este,
Az ég tükrén a naplemente,
Csillogó szinei tükröződnek szerte,
Nincs gyönyörűbb, mint a naplemente!
Kint már sötét van, csak a csillagok ragyognak,
A fák tetején a baglyok huhognak,
A neszes kutyák éberen figyelnek
Míg gazdáik az ágyukban pihennek.
A hold is félkifliként néz le a földre,
Mint gyémánt csillogása, oly erős a fénye,
Napról-napra hízik, míg telihold nem lesz
Ekkor ragyogása beteríti a földet!
Csendes az éj, az emberek nyugovóra tértek,
A gondok és bajok sublótba kerültek.
Álmaikban minden oly egyszerű lett,
Mely elérhetetlen volt, itt elérhető lett.
S jön a reggel és a nap is felkel,
Újra ragyog narancs színeivel,
A csendes éjból lett mozgalmas reggel,
Körülöttünk minden újra életre kel.
s így megy ez, napról-napra
A nappal és az éj egymást váltogatja
S az aranyos ragyogást pedig a gyémánt csilogása.
|
|
|
