 |
Mondd, mit hiszel?
Vers - Sylvi Cyca - 2005. június 17.
A magad útját járod,
Mint aki nem ismer akadáljt.
Csak a boldogságot várod,
Mint a tengeren az apályt.
Nagynak adod magad,
Pedig nem vagy különb, mint más.
És ha valami jó rád is ragad,
Lemossa gyorsan az áramlás.
Azt hiszed, hogy Neked mindent szabad,
Mert őrültségeid felett mindenki szemet húny.
De csak a büszkeséged az, ami dagad,
És més bajából csinálsz gúnyt.
Azt hiszed, hogy jó, amit teszel,
Pedig csak ártasz ezzel.
Mind másnak, mind Neked,
De csak legyintesz rá kézzel.
Mond, miért hiszed azt, hogy vagány vagy?
Miért gondolod, hogy més vagy?
Miért érzem azt, hogy már megint csakódtam benned.
Miért van az, hogy ennek ellenére is SZERETLEK?!
|
|
|
