Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
1 kérés.. [06-04-02]
Gyász [05-10-15]
Szenvedés [05-08-12]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Túl régóta már
Vers - Nesi - 2005. június 11.

Túl régóta már, hogy ismerlek és most a lant csak némán zenél,
mégis lelkemig hatol mint a nyári langyos szél.
Eljött az idő, hogy szavad megtörje az átkot,
Fesd le a világot, ahogy csak Te látod!
Mosolyogj, és ölelj, hisz itt vagyok, kacagj és mond
-mindig itt maradok-
Legyen minden napod fénylő, sugárzó,
Olyan emléket hagyó, ahogy most látod.
Gondolj néha arra, ki veled zengte éneked.
Barát és társad voltam hosszú napokon, heteken,
most mégis elengedlek, mert így tesz egy jó barát.
S ha egyszer úgy érzed magányosan állsz
gondolj majd arra, ki a csendben is melléd állt.


Tetszett
Porczy - 2005 május. 27. 14:42:54

Nagyon tetszik!Nagyon szépen fogalmazol!nagyon megfogó,miközben olvastam,teljesen magával ragadtak a verseid!Így tovább!!