Egy perc és megcsókolsz ismét.
Testem vidám, lángolón akarja.
Égnek a szívek, házak, utcák az álmok.
Minden ég.
Egy perc és a kis ördögök jönnek.
Testükkel a lángot lohasztják.
Jön a kétség a félelem a bánat.
Meghal az öröm.
S mi sóhajtozunk...
csak tízszer annyi percig.
