 |

KUTYÁM, TE DÖG!
Vers - Gary Hun - 2005. március 13.
Reggel lábat mosni nem szoktam, csak este,
De, mikor jobb lábam papucsát kereste,
Jobbra-balra körben, sötétben tapogva,
Belearaszolt egy hűvös kis halomba’
- Azt a kutyafáját! Ezt kellett megérnem…-
Indult egy káromlás a bal féltekémben,
- Nem elég, hogy nappal a cipőket nyúzza,
Karmaival asztalterítőt lehúzza,
Összeszed az utcán sok gizgazt és bolhát,
Most még az ágyamnál végzi el a dolgát!
- Hol vagy fékomadta? – kapcsolok a lámpán,
És a fürdőszobába ballagok ki csámpán,
Később visszatérve a szobába, látom
Védőn ölbe kapja a kutyát a lányom,
- Apu, ne dühöngjél! Kedves szemmel nézzed!
A kutyatartásból te is vedd ki részed!
Én majd megetetem, öcsi sétáltatja,
Anyu oltást intéz, aztán megnyugtatja,
A te dolgod csak annyi, míg nem lesz szobatiszta,
Mindennap belelépsz majd a kutyaszarba!
|
|
 |