 |
Hozzád
Vers - deinde - 2005. január 29.
Megtört az élet, hát reád támaszkodom.
Ne fordíts hátat nekem!
Hozzád száll imám, könnyem és sóhajom,
Légy most irgalmas velem!
Hitvány álomba ringattam lelkemet.
Hadd ébredjek végre fel!
Tisztátlan szívem nem kérhet kegyelmet,
De engem a jutalom érdekel...
Leheld belém lényed éltetö tüzét,
Mert nélküle megfagyok.
Add enyémbe a sors mindenható kezét,
Hisz oly egyedül vagyok.
Segíts nekem, már térden állva kérek!
Büszkeségem az örvénybe vetem.
Legjobb, ha másoktól semmit nem remélek,
Mégsem inoghat meg Benned hitem.
Mert te látod, s szánod leányodat.
Velem zuhansz és emelkedsz.
Csak te adhatsz nekem angyalszárnyakat...
Tudod, hogy engem sohasem feledhetsz.
|
|
|
