|
|
|
|
Az utolsó óra
Vers - Betty - 2004. október 14.
Lecsapódott egy gondolat-pára
Lelketlen, rideg üzenete
Ütött az órád, s tengernyi álmod
Csak elhaló vágyak képzelete.
Ott jártál te is, fent szálltál te is
Ahol az igazság aranyködben táncol
Ahol a lélek egy vándorló fénypont
S a világ csodája magához láncol.
Ott voltál te is, láthattad te is
Angyalszárnyak vigyázták léptedet
Megszomjazva az isteni kincsre
Magadba szívtad a kék eget.
De csillagod kihunyt megsemmisítve
Azt, aki voltál, s már nem lehetsz
Zengő ajkad elcsendesítve
Nem könnyezel már, nem nevetsz.
Megszűntél hangnak, árnyéknak lenni
Nem vagy több csak egy gondolat
Az idő szolgája kegyetlen volt
Megkívánta a holtodat.
|
|
|
|
|
|
Kedves Betty!
Gary Hun - 2005 április. 17. 12:46:40
Nagyon szépen bánsz a szavakkal! Tetszik!
Üdv Gary.
|
|
|
|
|
|
