 |
Gépzene
Vers - ddani - 2004. február 16.
Mintáinkat panellal ellepő
idő nyomása hajlít, benne nő
öntudat, ellene gondol utat
a múló terjedő térfordulat,
iránnyalábban termeli elő
a kellést. És kelleni kötelező.
Termék vagy – hirdet az áhított fényfal –
önmagad csomagoló, eladni akaró
reklámadóvevő. Brand a te neved,
vevőid adták át. Mintádat, jelleged
kellőn formálta a Mindenkapó
másolt énekhangja: visszhangzó gépdal.
Géppé épült gondolatok képe,
termékeny vágyakból növünk beléje
csavaros pályákon. Ez kell, ez a vágya
az élő gép-éneknek. Ez a pálya.
Vágyak küldője, ismétlődések
rögzítőtára, ténye a lélek,
magamagának mozgása tárgya,
dalburjánzáshoz képlékeny trágya
akaratunk multimédiatára,
hol szlogen és trend életbe lépnek,
talajt találva elmédbe vésnek
törölhetetlen, törnek a létre,
ének az énekben, hangok képe.
Mintáinkat panellal ellepő
sorokká lett éneket a dalban
hang- meg képminták érintik egybe,
eszméletvesztve lényegült eszme
nyomait: önmagunk adjuk halkan,
embertermékek sok gépzenésze.
|
|
|
