 |
Verseim
Vers - Vadember - 2003. december 8.
Kirkz@freemail.hu
Versenyszellem
Versenyt örjöng a tömeg,
S száguld a végcélen felé,
Hol a halál áll,
és szomorú.
S mikor már fáradtan tántorog,
S tétova léptekre visz a láb,
Nevetés hallszik,
Mert az Isten játszik,
És az ember nyomába ereszti
a csaholó idõt.
(2003. november 25.)
Ordítok
Ordítok,
mert nincs mivel,
Ordítok,
mert nincs mirõl,
Ordítok,
mert ordít a csend.
(2003. december 3.)
Bekerítve
Bekerítve utamat szögek kisérik,
Bekerítve lihegve õrült vigyorral,
Vagy leszegett fõvel minden tudón,
Járok merre hagy az Isten,
Ketrecben körbe körbe,
Míg elemészt az idõ,
egy ketrecben körbe körbe,
míg végleg
elhagy
az erõ.
(2003. december 1.)
Méreg a levegõ...
Méreg a levegõ,
s parázs a föld,
rohadt a szív,
mi õrült ritmussal,
a halálba hív.
Minden rohan,
semmi se vár,
minden pusztul,
mert az élet
életet zabál.
(2003. december 3.)
VADEMBER
kirkz@freemail.hu
|
|
|
