|
|
|
|
a visszalépés problémája
Vers - derikk - 2003. február 11.
amikor a csúnyában is megleled a szépet
s minden vonzóbb mint az elérhető
bőrödet levetnéd mert kínos az élet
de mozdulnod innen még sincs elég erő
se karjaidban se fejedben se másutt
el nem hitt hitedet kérdezgetik egyre
s ami szívedtől a gyomrodig átjut
abban sem lelsz semmi könnyű köszönetre
mert ez nem szerelem még csak nem is téma
nem a vakon bevehető maszlag
el akarnád hinni hogy jó volt vele néha
de bár ne lett volna találkozás aznap
nem kellene kínban átkoznod a sorsot
s töprengeni csendben hogy lenne a tiszta
macerás bonyolult volna most a dolgod
nem ilyen semmilyen ahogy lépsz de vissza
|
|
|
|
|
|
Probléma ez?
Ditta - 2003 február. 12. 18:28:54
Lakatlan utcákon bolyongsz olykor-olykor
kínosan kérdezgetsz lámpaoszlopoktól
Miféle bajokat aggat rád az élet
és nem nézel magadra tükörhiány végett.
Pillanatnyi ábránd, mi megfoszt a jótól
A nőtől kit szeretsz, az édes csókoktól
Hogy nincs vége ennek az őrült félszegségnek
Szemébe mondani: Nem szeretlek téged.
|
|
|
|
|
|
problema10ál
ddani - 2003 február. 13. 09:35:34
ha nincs bajod, önindítasz magadnak
szikrát, tüzet, kisebb égéseket
belsőleg. szinte észre sem veszed,
de lassanként beégsz, majd ottmaradnak
sokáig, mint a vesztett végtagok
vakarhatatlan, képzelt ál-hiánya.
kérdés, ha már ott áll az emberlánya,
odamenjek, vagy jobb, ha szaladok?
ha lámpaoszlop hív magasba, mélybe
nem áshatom magam. minek beszél be
ép ésszel férfi...
|
|
|
|
|
|
