gyakorolt hatását se, Végre nem előzmények nélküli lángelmének, különc csodagyereknek látjuk Mozartot, hanem olyan korán érő zenei tehetségként, akire a kor legnagyobb zenei lángelméi korán rányomták bélyegüket. Böttger beilleszti Mozart muzsikáját az akkor kialakuló önálló hangszerem muzsika keretei közé, végre részletesen, de érthetően bemutatja a Köhel jegyzék kialakulásának történetét. A vándorlás éveinek pontos beszámolói után nem hagyja ki a később kialakuló Gluck -Mozart ellentétet sem. A kötet legszimpatikusabb vonása, hogy a sorrendiségében értékelt Mozart színpadi művek rövid szövegkönyvét is közli és a nagy hangszeres műveket is beilleszti az életrajzba. Ragyogóak a kötet illusztrációi, azokat a városokat, melyekben Mozart megfordult, korabeli metszetekkel mutatja be a szerző. Szerepelnek a kötetben eredeti Mozart kották is. Ha valami idegen szakkifejezés került a kötetbe(a kor egyik szellemi áramlata pl. a „mesmerizmus” Böttger veszi a fáradságot és elmagyarázza, hogy mi az. „Zenei egyperceseknek” tekinthetők Mozart zongoraműveinek rövid jellemzései a kötetben. Cáfolja a legendákat, hiteles portrét ad a híres Mozart levelekről, a salzburgi fordulatról. Mértéktartó pályaív a nagy zeneszerzőről.