|
|
|
|
Canova Gyömrőn
Veder - détéel - 2003. szeptember 22.
Nem kell Olaszországig utaznunk, hogy láthassuk a reneszánsz egyik legnagyobbjának művét. Elég Gyömrőig menni. De más csodák is vannak falun. Egy kis segitség azoknak, akiket érdekel a falusi turizmus.
„Vannak helyek, melyek puszta említése is vándorkedvvel tölti el szívünket”, mondta Andersen és mondja Juhász Józsefné, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Gyömrői tagszervezetének szíve-lelke. Persze a nagy dán meseíró minden bizonnyal nem a Budapesttől 30 kilométerre található településre gondolt, amikor ezt a mondatát leírta, de akár arra is gondolhatott volna. Egy biztos, hazánkban nagyon sok olyan település akad, amelyek látnivalói nem ismertek, de ez inkább az emberek hibája mint a településé. Ki gondolta volna például, hogy a kisváros egyik templomában Canova, az olasz reneszánsz egyik legnagyobb szobrászának egy műve is látható.
De nemcsak ezért érdemes odamenni. Ahogy vendéglátónk Dubai Miklósné, a háromszobás Falusi Vendégház tulajdonosa elmondja, nincs olyan falusi tevékenység, amely ne lenne megismerhető az érdeklődő számára. Aki akar segíthet a helyi díszműkovácsnak, kerámiaművesnek, fejhet tehenet, lovagolhat. És mindezért még fizetni sem kell külön. Hazánk polgárai közül egyre többen keresik a kikapcsolódásnak ezt a módját, de külföldről is szívesen jönnek. A szájhagyomány igen erős, és ha egy vendég elégedett, akkor másoknak is ajánlja szálláshelyét. Az elégedett külföldi hazaviszi magával érzéseit, ennél jobb reklám pedig nem kell sem szállásadójának, sem a településnek, sem az országnak. Juhász Józsefné vendégei között túlnyomórészt finneket és olaszokat találunk, van olyan kislány, aki élete eddigi mindhárom nyarán töltött pár hetet Gyömrőn. De jönnek az osztrákok, németek és más nációk képviselői is.
Falusi turizmussal tehát megéri foglalkozni, ez azonban sok energiát igényel mind a szolgáltatóktól, mind az államtól. A turizmus e különleges formájának legtöbb problémája saját ”természetéből” ered. Nagyszámú szolgáltató van, közülük sokan nem tekinthetők szakembernek, így általában saját elképzeléseik szerint dolgoznak. Ráadásul olyan településeken, ahova nem vetül komoly figyelem sem, a falusi turizmus ugyanis, a törvényi meghatározás szerint nem folyhat városban (annak falusias részén azonban igen), gyógyüdülőhelyen vagy kiemelt üdülőhelyen. Kitétel még, hogy a tíz ággyal többel rendelkezők sem minősülnek falusi szálláshelynek. Így azokat a szolgáltatókat kell megtalálni, akik ”eldugott kis falvakban” dolgoznak, nekik kell segítséget nyújtani az általuk sok esetben nem is ismert törvényi elvárások kielégítésében, és az ő javukra kell marketingmunkát végezni belföldön és külföldön egyaránt. Mint Sifter Adrienn, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségégnek (FATOSZ) idegenforgalmi munkatársa elmondta, szervezetük azért jött létre, hogy a szolgáltató-vendég-állami irányítás háromszögben összekötő szerepet töltsenek be.
A falusi szállásadás irányában egyre nagyobb kereslet mutatkozik, mivel igen olcsón (már 1500 forintért egy fő eltölthet egy éjszakát jó minőségű szálláshelyen) lehet hozzájutni falusi szálláshelyekhez és a hagyományos vidéki életforma megismerése is egyre nagyobb motivációt jelent. A FATOSZ éppen ezért most már azt is jelöli katalógusában, ha a vendég disznóvágáson, szüreten vagy más eseményen vehet részt, de olyan mindennapi tevékenységek is megismerhetők, mint a tehénfejés vagy kosárfonás.
1 2 3
következő
|
|
|
|
|
|
