Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
MEGBÉKÉLÉS VÁLÁS UTÁN [05-02-22]
Te! Figyelj csak... [04-03-28]
Kérdés + Ajánló [01-12-16]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Az ösztönökről és a szabad akaratról
Veder - Video - 2002. május 23.

(Ezt a cikket Éjfél Kapitány (http://www.ejfelkapitany.hu) Túlélés című
elmélete ihlette.)


Gyakran hallunk a tudatos és az ösztönös tettek megkülönböztetéséről, az ösztönökön való felülkerekedésről, sőt, néha legyőzésükről is - mintha lennénk mi magunk, s lennének alantas, ősi és idejétmúlt de már kordában tartott ösztöneink. Ez a fajta szemlélet a lélek fogalmának valamiképpen tudományos jelmezbe öntött változata: az evolúció jó volt, tetszett, köszönjük, de már nincs rá szükségünk - mi már a magunk urai vagyunk!

A tudományos gondolkodást magukénak valló, némileg megkettőződött tudatú hívőknek ez minden bizonnyal elég - ámde mibe kapaszkodhat egy ateista, ha meg akarja védeni szabad akaratának illúzióját? Alighanem semmibe.

A genetikailag kódolt viselkedési minták, hajlamok és a környezeti hatások együttesen meghatározzák ki vagy, mi vagy, merről és hova mész. Hacsak nem mászunk vissza jó néhány évet, s próbálkozunk egyfajta kedvünk szerint módosított behaviorista alapbeállítottságú elméletet csiszolni (a behavioristák a gyerekeket "tiszta lapnak", "általános tanulógépnek" tekintették, ez azonban már számtalan módon megcáfoltatott), a szabad akaratot, az ösztönökön felüli cselekedeteket sehogy sem tudjuk képbe hozni.

Az ösztönök legyőzését hallató emberek alapvetően ott tévednek, hogy egyetlen ösztönt megfigyelnek, majd kimutatják, hogy a célszemély nem annak megfelelően viselkedett. Ez a fajta teszt azonban semmit sem mond arról, hogy az illető miért tette azt amit - és legfőképp nem veszi figyelembe azt, hogy különböző ösztöneink egymásnak teljes mértékben ellentmondhatnak.

Hadd mondjak erre egy példát! Az önvédelmi ösztön természeténél fogva az egyik legerősebb ösztönünk - előfordulhat azonban, hogy összetűzésbe kerül genetikai érdekünkkel. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, mikor gyermekeink életveszélybe kerülnek, s csak az életünk feláldozásával tudunk segíteni rajtuk: génjeink fennmaradását csak akkor szolgálja ilyenkor önvédelmünk, ha később több gyereket tudunk a világra hozni, s felnevelni, mint ahányat elvesztettünk emiatt. Minden más esetben életünket kell áldoznunk génjeink fennmaradásáért. Érdekes kísérlet, s ezért érdemes kipróbálni: kérdezzünk meg néhány anyát, hogy fontosabb-e számukra gyerekük élete a sajátjuknál...

Az ösztönök és a racionális megfontolások szembeállítása is igen gyakori tévedés. önmagában a racionalitás olyan mint egy igazságtáblázat: semmiféle eredményre nem jutunk vele, ha fogalmunk sincs hogy melyik oszlopot nézzük. A racionalitás használatához célokra van szükség - a célokat viszont ösztöneink állítják elénk. S hogy a legfontosabb dolgot ki ne felejtsük: a racionális gondolkodásra való képesség és annak szeretete evolúciós előnnyel bír, s ösztönösen működik. Ismét csak ott tartunk, hogy két ösztön áll egymással szemben: egy kvázi-logikus érzelemvilág amelyet a múlt szelekciós feltételei alakítottak ki, és egy logikus gondolkodásra való hajlam, amely segítségünkre van, hogy a jelen feltételeihez jobban alkalmazkodjunk. Ha legyőztük egy ösztönünk, az csak annyit jelent, hogy egy másik ösztön erősebb volt. Nem ez az, ami megkülönböztet minket a többi állattól.

igazság excelben?
ddani - 2002 május. 23. 18:14:24

a racionális táblázatok esetleg ábrázolják, semmiképp sem diktálják a történéseket.
ösztönök és evolúció, érzelmek és környezeti befojás - ne feledjük el, hogy mindez milyen "megfontolás" alapján alakult úgy, ahogy. nem holmi életigazságok a meghatározóak, hanem a cél, azaz a helyzethez való alkalmazkodás. céljaink pedig javarészt irracionálisak és önkényesek.
szándékosan alkalmazkodást írtam túlélés helyett, mert egyes helyzetek (pl a Video által említett anya-gyerek dráma, vagy egy háborúban való résztvétel) épp nem a túlélést erősítik. ellenkezőleg, még genetikai szempontból is igen rázós döntéseket, magatartásformákat vált ki az egyénből a Föld bolygó éghajlata vagy többi lakója, hogy a tömegkommunikáció és politikai agitáció katyvaszát ne is bolygassuk. elég arra a sokmillió lemming mártíröngyilkosságára gondolni...
a helyzet, az események határozzák meg a mechanizmusok (ösztön, rítus, norma, divat stb) sikerét vagy kudarcát, gyarapodását vagy elsüllyedését. ez mozgatja az evolúciót .
a szabad akarat pedig nyilvánvalóan nem játszik szerepet az evolúció eseményeiben, ahogy a világtörténelemre, lemeztektonikára vagy kultúrsznobériára gyakorolt befolyása is vitatható. ez viszont nem kissebbíti szerepét az egyéni életutak történetében, az irodalmi alkotásban vagy a szólásszabadságban. egyszerűen más szférába tartozik.
az ösztönöktől értelmetlen szabadulni, mint ahogy a gravitációtól is az volna. de azt mondani, hogy a mozgás a gravitáció függvénye, és nem a szabad akaraté, szvsz csacskaság.

Egyetértek
hannoca - 2002 május. 24. 13:41:57

A ddanival egyrészt, másrészt, kedves video, nemcsak eza ciked, több is arra a kérdésre sarkallt: nem gondolod, hogy nagyon is hipotetikus tudomanyos elmeletekre alapozod ezeknek az "abszolut igazsagoknak" a kimondasat? Lehet, hogy az emberiseg megse ilyen fene nagy okos sajatmagaval kapcsolatban. Meghogy az egysiku magyarazatok esetleg nem birjak a valosagot magyarazni. Nem veletlen, hogy a Varoshazarol nem egy statisztikai kimutatas, hanem esetleg Kafka Perenek egyes reszletei jutnak az ember eszebe. Ezzel nem azt mondom, hogy a termeszettudomanynak nincs legalabb akkora (dsot nagyobb) vilagmagyarazo ereje mint a szellemi jatszadozasnak, de akkor legyenek is olyan tobbsikuak es (on)kritikusak is.