Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Az angol királynő parkja [06-07-20]
Fáj a lét [06-03-05]
Könnyű délután [06-01-29]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



A boldogság megoldóképlete
Veder - Video - 2002. május 23.

A különböző férfi-, nôi magazinok és ezoterikus elméletek előszeretettel kínálgatják a boldog élet titkát. Hogy mi a boldogság megoldóképlete? Minden varázsló szerint más. Valójában az egyetlen dolog ami segíthetne, az egy súlyos agysérülés, vagy egy erre specializált agyműtét lenne.

A boldogság-elméletek a memetika iskolapéldái. Egy eszme (mém) nem azért terjed el, mert igaz, hanem mert jó képessége van az elterjedésre - esetünkben például azért, mert rendkívül csábító a kínálat. Pedig az eredmény minden esetben elmarad: az ember egyszerűen nem úgy lett tervezve, hogy boldog legyen.

Evolúciós múltunk egyik legérdekesebb következménye, hogy tele vagyunk egymásnak ellentmondó - egymással harcoló ösztönökkel:

- ölnünk kell, hogy fennmaradjunk - de a csoportos élet miatt kifejlődött empátiánk lelkiismereti kérdést csinál a gyilkolásból;

- szeretjük a hozzánk hasonló embereket, mert a legtöbb dologban eredményesebben tudunk együttmuködni velük, és jó génjeink is nagyobb eséllyel öröklődhetnek egy ilyen partnerrel - de a nőket és a férfiakat eltérő szelekciós erők formálták, így ilyen partnert leginkább a velünk azonos nemuek közt találhatnánk;

- idővel mindkét partner hosszú párkapcsolatot szeretne - de mindkettejük genetikai érdeke hogy csak a másik legyen hű társ;

- önvédelmi ösztöneink széles tárháza véd az esetleges támadókkal szemben - de az utód élete többnyire mégis fontosabb a miénknél: hiszen ô viszi tovább a génjeinket;

- egyediek akarunk lenni, mert így nagyobb az esély hogy felfigyelnek ránk - de csoportösztönünk arra csábít hogy beolvadjunk, mert ez kell ahhoz, hogy elfogadjon (és eredményesen muködjön) a csoport, mely az életünk alapvető feltételeit biztosítja.

És a példákat vég nélkül sorolhatnánk. Bármit is teszünk, az legtöbb esetben súlyos kompromisszumok következménye - ami nem éppen egyenes út a boldogság felé.

A legszebbnek mondott dolgokat is csak az ösztönök misztifikálják: a szaporodás a gének játéka, és nincs benne semmi rózsaszín. A szülő-gyerek háború: a gének képesek aszerint változtatni hatásukat hogy nőből vagy férfiból származnak - a férfi gének a terhesség alatt vész esetén azért harcolnak, hogy inkább az anya, a női gének leginkább azért, hogy a csecsemő haljon meg, ha már választani kell. A nőkben külön védelmi rendszer fejlődik terhesség alatt, mely megakadályozza, hogy a gyerek minden energiáját elszívhassa - és mikor végül megszületik a kicsi, az egész hármas genetikai érdekeinek megfelelően hosszan élősködik s minél jobban kihasználja a szülőket, akik pedig vigyorogva olvadoznak a boldogságtól, amiért rabszolgasorsba jutottak. És hogy ez a legszebb dolog a világon? Persze, hiszen ez az a mód ahogy szaporodunk: aki nem élvezte, hosszú távon kihalásra volt ítélve.

Az élet harc, és a harc bennünk folyik. Egoizmusunk örökéletet akar, miközben génjeink terjedése érdekében testünk szép lassan öngyilkos lesz - a szó szoros értelmében, hiszen sejtjeink erre vannak programozva. És még ha túl is lépnénk azon, hogy bármit is választunk, bizonyos szempontból rosszul tettük, akkor sincs szabad út a boldogság elött: a folyamatosan boldog élet genetikai érdekünkkel szemben áll. Az evolúció nem azért dolgozik, hogy folyamatosan boldogságban éljük le az életünk: a boldogság eszköz, melyekkel tudatos döntéseink manipulálhatóak - osztogathatják ôt egymással teljesen ellentétes ösztönök is, de még az is előfordulhat, hogy míg az egyik osztogatja, a másik bőszen küldi rá a depressziót.