|
|
|
|
De.
détéel - 2001 november. 21. 12:40:58
Én elolvastam volna, ha megírtad volna.
|
|
|
|
|
|
Folytatás
hannoca - 2001 november. 21. 16:37:52
Hát ez a baj a szavakkal, hogy például most is csak úgy odaírtam, és elfelejtettem. Most ez nem a szó elszáll írás megmarad népi bölcsesség kifejtése lesz. De előre figyelmeztetek mindenkit, hogy aki valami sokkal értelmesebbet akar olvasni a témából, az nyúljon a századforduló osztrák irodalmához és filozófiájához. Bár én nekem az életről jutottak eszembe ők, és nem pedig belőlük kiindulva értelmeztem az élet jelenségeit. Mondjuk ezt persze sosem lehet tudni.
Szóval úgy van ez a szavakkal, hogy egyszercsak kibújnak az ember száján, tényleg, mintha valami kis élőlények lennének, és amikor már kint vannak a levegőn, akkor valahogy elfoszlanak, szinte látni, ahogy szépen fraktálokba rendeződve elmásznak ebben a télbe hajló levegőben. Ez itt csak afféle hangulatteremtő kép volt, természetesen bármilyen évszakban megteszik. Mér ha nem számítjuk bele azt, hogy hogyan befolyáslolja az időjárás az ember valóság recepcióját. Valahogy úgy van a szavakkal, hogy nagyon szép, néha akár átláthatónak tűnő konstrukciót alkotnak. Aztán ott van a valóság, ami persze nincs, de mondjuk annak valami szubjektív, de tényekből (már ha vannak) kiinduló változata (ki tudja még követni?) ami szintén egyfajta konstrukció, és a kettőnek sehogy sem akar köze lenni egymáshoz. És most nem arra a tényleg századfordulós problémára gondolok, hogy nem tudjuk a megfelelő módon a nyelvi eszközökkel leképezni a valóságot, mert az öntörvényű. Mármint a nyelv is meg a valóság is. Bár ennek is benne lehet a keze a dologban. Hanem valami olyasmi, hogy a szubjektiv valóságunk verbalizációja és maga cucc hogyan hat ide oda egymásra. Ha valamit érint akkor az pl. az 1984 politika nélkül, nyelv-valóság szempontból, és mondjuk a tulajdonságok nélküli ember. Arra is lehet gondolni itt akkor, hogy hogyan befolyásoljuk a valóságunkat annak nyelvi interpretációival, időben akár előre-hátra is.
Na ehhez szóljatok hozzá.
Holnap már úgyis mást gondolok, leírtam, és szétfoszlott az egész. De legalább nekem nem lesz megdönthetelen és konzekvens véleményem, viszont mindenre fogok tudni, akár valami önellentmondót is kitalálni. Hiszen _csak_ szavak... (ez volt a hatás vadászás).. és vége.
|
|
|
|
|
|
akár
jufusz - 2001 november. 21. 21:54:05
én olvastam, de elsőre nem biztos, hogy segített
|
|
|
|
|
|
maga a cucc -- én?! soha!!
ddani - 2001 november. 22. 04:55:54
szóval a dolgok kibújnak, mint szög a zsákból. néha igazi tűpárnák vogymuk, de talán nem mindig olyan szúrósak a szavak. szépíthetik a randa szubjektív valóziót.vagy épp nem, dehogy ide-oda hatnak, még azt is el kell hitetnie a szubjektumnak önmagával, hogy érti, ami mondódik. és akkor még ott van néhány másik szubjektum, ők meg félreértik az egyik magyarázatát az egyikről, plusz magukét magukról, egymásét egymásról, másokról stb. ehhez egész pici valóság is elég, de persze van belőle jó sok. gyűrjük, lökjük. mondogassuk, hogy nem szúr.
|
|
|
|
|
|
Bonyolult
hannoca - 2001 november. 22. 10:36:44
én nem is próbáltam most ebbe az egymást megértő még bonyolultabb részébe bemászni, tehát csak egy emberen esetén vizsgáltam a nyelvet. Amire azt mondja valaki bennem, hogy nincs nyelv egy ember esetén, mert arra annyira hat a mindenki más, és egyébként is csak azokkal együtt van értelme az egésznek. (De ezzel a véleményemmel már a nyelvészet szemináriumon sem voltam nyerő.)
|
|
|
|
|
|
előfordul
ddani - 2001 december. 1. 15:28:55
vacak dolog a szó meg a beszéd. egyre inkább arra gondolok, hogy a legfontosabb dolgok nem szóban és beszédben jelennek meg - illetve ennek másik vége, hogy említett dolgok valódi kifejezése nem szavas. most ez tök hülyén néz ki, mind1, mindenképp vannak határai a szavaknak, ahonnan már nem működnek. szavakon túl és kívül is vannak dolgok. nagy a csend, amikor előjönnek.
|
|
|
|
|
|
