Veder - Kis, esti idôjárásjelentés

- A repülô se repül mindig, mégis repülônek hívjuk. - írta László fejtegetésemre válaszul. Mégis, az esôvel más a helyzet. Mert mit csinálhat az esô? Eshet. Eshet, és nincs semmi más amit tehetne: ha már leesett, esôvízzé, pocsolyává lesz, ha még nem kezdett esni, felhônek (tengernek, stb.) hívjuk. Az esô szükségszeruen rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy esik - ha nem esik (akár az esés elött, akár utána van), akkor az nem esô. Láthatjuk, hogy a "nem esik az esô" kifejezésnek ílymódon semmi értelme: önellentmondásos.

Az esô egy adott helyszínre vetítve kétféle állapotot vehet fel: vagy van vagy nincs. Ez teljesen független attól, hogy mit csinál: bármikor kijelenthetjük, hogy esik.

Hasonló a helyzet a csillagoknál is: ha egy csillag - a Nap - nem sütne, feketelyuknak, neutroncsillagnak, esetleg valamilyen törpének, gáztömegnek neveznénk - a Nap elengedhetetlen tulajdonsága a sütés, hiszen az teszi azzá, ami. Ennek belátásával a "süt a nap" kifejezés is tautológiának minôsül át.

Nem különb a helyzet a széllel, amely fúj - nyilvánvaló, hogy ami nem fúj, az nem szél: a szél attól lesz szél, hogy fúj, értelmetlen tehát azt mondani, hogy "nem fúj a szél" - hiszen nem arról van szó, hogy nem fúj: egyszeruen csak nincs. Ha a szél nem fújna, nem lenne értelme annak a szónak, hogy "szél" (legalábbis az idôjárás tekintetében).

Más a helyzet a hóval - a hó létezik nem hulló állapotban is. László repülôje is olyan mint a hó: repülô, függetlenül attól, hogy épp mit csinál.