nban nem tud mit kezdeni velük és átadja őket egy profi táncosnak (Bozsik Yvette, magyar hangja Nagy-Kálozy Eszter). A darab elkészül, az előadás sikeres, eltekintve attól, hogy Ede hülyét csinál magából a színpadon. Mivel ez sztorinak édeskevés, bele kell rakni a filmbe néhány sablont, hogy valami előrevigye a filmet. Így aztán van furcsán alakuló szerelmi szál, Ede gyerekkori baklövése, aminek következtében öngyilkos lett egy vak kislány, és hogy még valami történjen, hát legyen a tánctanárnő Imola ötéves kisfia is vak. Hogy a giccs teljes legyen, Imola a történet legelején, lemond anyai jogairól és az Intézetben hagyja kisfiát, azonban a betanítás közben rájön, hogy mégiscsak az ő gyereke és úgy dönt, mégis inkább hazavinné a fiút. De ez is fokozható, a frusztrált Imola szerelmes Edébe, aki minden reménye ellenére inkább a vak Editet (Matatek Judit alakítja) választja. Azt, hogy előtte fél évig szinte hozzá se szólt a vakokhoz, mert nem tudott velük mit kezdeni, most felesleges említeni, Ede is megvilágosodott. Megvilágosodása ugyan kissé követhetetlenül történik a filmben, mert egyszer csak kiderül, hogy gyerekkorában megalázott egy vak kislányt, aki később ennek következtében öngyilkos lett. Miután Ede ezt megtudja, berúg és egészen a film végéig (vagy 40 percig) csak annyi a feladata, hogy seggrészeg legyen. Így aztán az a szál nem derül ki, hogy Ede és Edit között mi történt, csak mindenki megnyugszik, hogy mégsem utálja Edit a gyarló Edét, Imolát pedig megeszi a méreg. Szóval a meg nem irt sztorin ül egy csomó sablon, amelyek a lehető legrosszabb sémák szerint íródtak és a filmet csak tovább rontják.