Elkövettem egy nagy hibát: elhagytam Transszilvániát. – énekelte Hobó sok évvel ezelőtt. Én is elkövettem egy nagy hibát: megnéztem a Vakvagányokat. Ezúton is bocsánatot kérek magamtól és elismerem, az én hibám volt. Minden elővigyázatosság ellenére beugrottam a reklámkampánynak. Ezért vezeklésül csak annyit tehetek, hogy nagy nyilvánosság előtt mindenkit óva intek a film megnézésétől. Az utóbbi hetekben nagyjából az összes újság, televíziós csatorna és rádió beszélt erről a filmről, főképpen azt kiemelve, hogy a filmben vakok játszanak. Így utólag, azt kell mondanom, hogy nem csoda, hogy ezt emelték ki, mivel arról mégsem lehet riportot készíteni, hogy itt van egy film, aminek nincsen története, esetleg arról, hogy Csiszár Jenőbe annyi színészi tehetség szorult, hogy hozzá képest Szőke Zoltán (aki nem ismerné, a Barátok közt Berényi Mikije) Latinovits nagyságú színész. Az egyik újság interjút közölt Tímár Péterrel. Itt Tímár azt mondja, ha ezért a filmért sem kap díjat a Filmszemlén, akkor abbahagyja a filmezést. Csak azt tudnám mire gondolt, milyen díjat kéne ezért a filmért kapnia. Voltak nagyon jó filmjei korábban, olyanok mint az Egészséges erotika vagy a Skorpió megeszi az ikreket reggelire, és a Csinibaba sem volt rossz, de a Vakvagányok egy másik kategória. Ha Tímár Péter korábban igazságtalanul nem kapott díjat a filmszemlén, hát akkor most teljesen jogos, hogy díj nélkül maradt.