Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Legnehezebb... [06-03-19]
chacha [03-03-13]
móricka szerint [01-10-23]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Magyarszak
Szüret - hannoca - 2002. december 31.

Ha az ember magyar szakra jár, igen sok furcsa dolgot kell összsolvasnia. Most éppen a Barokk vizsgámra készülök.

A tankönyvet nagyobb részt Kovács Sándor Iván, a rettegett és nagy tudású vén professzor írta. Szerencsére csak a kommentárokat. Mert ez egy szöveggyűjtemény, ezért a nagy része korabeli (már 17.-18. sz.-i) szöveg. Különben azt hiszem nem bírnám ki. A barokk íróknak valószínűleg több sütnivalójuk és kevésbé kifacsart gondolkodásuk volt, mint a kísérő szövegek nagytudású mesterének. Szemezgettem egy kicsit belőle. De ígérem, legközelebb Bethlen Miklós emlékiratait gépelem be. Az _tényleg_ érdekes.

„[...] Erdély csak sírt ád, de ez a Tótfalusi-tumba Erdélyben: pantheon, szentély oltár, magyarságtudat-trezor.”

„Bethlen a Zrínyi Miklós holttestével: Magyar Pieta. Mert Erdély karolja ott a hintóban a csonka királyi Magyarország holttestét.”

„A transzszilvanizmus első képviselőjének legeurópaibb agya Bécs földjében omlott porrá, s nem boríttathatott hazája hamujával.”

Huhh. Micsoda retorikai fokozás feszültéségét kell kiállnunk az első mondatban! És milyen fantasztikus csúcspont! A trezor!!! Igen, ez a katartikus költői kép. Abba van bezárva a mi is? Tudat? A tudatunk? Hee?


Höhö
Mao - 2003 január. 13. 01:51:28

Jók. ;-) Ez ilyen betegség minálunk, hogy úgy tűnünk komolynak valaki, ha rögötön dohszagúan anakronisztikus, patetikus és csobogó, soha végetnemérő circumszentenciákban* beszél. (* ez lenne a körmondat) És, mint tudjauk a probléma esszenciája abban kulminál...

Ilyenekre jó példa az egyik Kossuth rádiós jegyzetíró, akinek utoljára nyáron volt szerencsém (?) meghallgatni egy jegyzetét a mai ifjúságról, a hitről, az olajos anyaföldről és szőlőnektárjából sarjadó nemzeti borról (nagyjából ilyesmikkel fejezte ki azt, hogy a kurva fiatalakko milyen alapon mernek szórakozni és szexelni meg együtt élni óne házasság, ahelyett, hogy templomba járnának, meg visszatérnének őseink szokásaihoz.) Ezt nagy röhögések között hallgattuk végig, mert édesapám (már ahogy egy jó ebéd után még megy nála) vadul elkzdte hozzáfűzni ezen mondatok adott szerző általi 15 évnél korábbi "Változatai", amit ki lehet taláni, nem egészen ilyenek voltak...