Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Egy... [06-03-26]
Titok (1993) [04-06-06]
Csokolades szervokormany(semmi politika) [03-01-25]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Kávészünet
novella - Pósán Ferenc - 2015. április 11.

A nevem Ráti Oszkár, 1960-as születésű azaz 54 éves vagyok. Ez nem mond sokat, igaz? Ha elakarnak képzelni, akkor én inkább úgy írnám le magamat, mint egy 197 cm magas, 98 kilós, kigyúrt testalkatú, tetovált fickót, hosszú bozontos hajjal.
Na igen, legszívesebben így írnám le magam - csak nem így nézek ki. Mármint a súlyom az megüti a mércét, ám közel sem vagyok olyan kigyúrt, és sajnos, olyan magas sem. De legalább a tetoválásom igazi. "Bankós fickó" - ezt akartam magamra varratni, csak ez sem úgy sikerült, ahogy terveztem. Azt elfelejtettem számításba venni, hogy a mester egyik fülére teljesen süket, a másikra pedig félig. Így lettem "Kankós fickó". Mondjuk, ezzel lehet, hogy jobban jártam, mert addigra már a börtönben csücsültem. Ennek is érdekes története van. Nyugalom, nem kell megijedni. Semmi olyat nem követtem el, amit ne bántam volna meg. Illetve, bocsánat... Most hazudtam, mert nem bántam meg. No, de elmondom, miért nem, és hogy mégis mi volt az én nagy vétkem.

„Mea culpa, testvérek, mea culpa!”

2008-ban még az ország egyik legnépszerűbb újságjának, a Hős Celebek Lapjának a kiadójában dolgoztam. Nem volt rossz meló, borzasztó hangulat, siralmas fizetéssel - szóval, csak az tipikus munkahely. A főnököm viszont, komolyan hiszem, hogy maga volt az ördög. Amúgy egy nyugdíj előtt álló, nálam 20 kilóval termetesebb fickónak nézett ki, de ez ne tévessze meg önöket, mert vöröses kopasz fejénél, már csak a halántékán díszelgő kitüremkedések voltak szörnyűbbek. Meg talán a lehelete, ami olyan volt akár a pöcegödör bűze. Szóval, ha ő tényleg nem az ördög volt, akkor én egy 18 éves tini szőke topmodell vagyok, piros bikiniben, és a nevem Jolán. Ha már itt járunk, becézzenek nyugodtan csak Jolinak.

De a viccet félretéve, mint tudják nem vagyok már 18, és legfőképp nem topmodell, de még hegymászó sem. Bár szerintem a főnököm mindig is ezt hitte rólam, mert naponta megmászatott velem 8 emelet lépcsőt, csak azért, hogy „minőségi” fekete kávét ihasson. Ugyanis elmondása szerint a földszinti kávéautomata készíti a világ legfinomabb fekete kávéját. Amit el is hittem volna, hogy ha nem kezdett volna gyanússá válni egy-két apróság. Először is az, hogy az utóbbi időben már 12 kávét ivott… DÉLELŐTT! A másik pedig hogy egyszer - ahogy ismét a kávéért kellett szaladnom - észrevettem, hogy a főnök szobája előtti páfrány lábakat növesztett és... ...gyorsabban szaladt, mint én.
Mellesleg, ahogy szaladt, kávészemek potyogtak le róla, és nekem innentől kezdve betelt a pohár.
Elkezdtem követni a főnökömet, és egy érdekes ténymegállapításra lettem figyelmes. A főnök odaadó önfeláldozásból és mások iránti együttérzésből, minden nap másfél órával hamarabb fejezte be munkaidejét, aminek köszönhetően végre megértettem, hogy miért kell nekem minden nap túlóráznom, és hogy honnan termett nekem - isteni csodák útján - ez a sok papírmunka.
„Senkiházi!” – dörmögtem halkan, mikor erre rájöttem, a düh szinte széjjelfeszítette minden idegemet.
Képes lettem volna akár felrobbanni is, de helyette bosszút fogadtam.

S egyszer, amikor végre adatott rá alkalom, és ismét csak lelépett másfélórával hamarabb, betörtem az irodájába. Nem tudom, mit kerestem ott… illetve igen, mégis tudtam. Valami megterhelőt, valami szégyellni valót, valamit… amit az irodájában rejtegetett.

Nem sokkal később, meg is találtam. Nem volt nehéz. Az irodai asztalán lévő, feleségéről készített képnek a hátoldalán volt - a képkeret belsejében - egy számára szerintem sokkal fontosabb kép!


1 2 következő