Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Mélypont [05-03-05]
Látomás [04-06-14]
A boldogság megoldóképlete [02-05-23]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Egy mosolyért...
novella - Gary Hun - 2006. április 28.

Az utca csendes, szinte kihalt volt. Kevesen jártak már ilyenkor, a csúcsforgalom ideje régen elmúlt. A lassan lenyugvó Nap a ködös őszi délutánon szomorkásan bambult be a tízemeletes házak közé. Kósza szellő kergetett meg néhány falevelet az úton, amik zörögve csapódtak a járdaszegélyhez. Egyik pont a lábánál akadt el.
Magányosan állt a megállóban. Az órájára nézett, aztán meg ki az útra. Már körülbelül tíz perce várt. Végre a kanyarból előtűnt a busz és mint egy megtermett elefánt lomhán bearaszolt a megállóba. Felszállt, és miközben a hátsó ajtó lassan becsukódott mögötte, körülnézett. Páran voltak csak az utastérben. Egy idősebb házaspár ült elöl jobbra, mögöttük egy a mobilját babráló kamasz, fülhallgatóval a fülében, és tőle balra ült két fiatal lány, akik éppen felvihogtak valamin. Elővett egy jegyet, hogy kezelje, de megállt a mozdulata a levegőben.
A középső ajtónál egy szép profilú nő állt. Rajta felejtette a szemét. Fényes, rövid barna haja volt, tökéletesen illett az arcának a vonalához. Finom rajzolatú szemöldöke alatt szomorú kék szem, szép ívű orr. Kissé duzzadt ajka testszínűre volt rúzsozva. Bánatosan bámult kifelé az ajtó üvegén. Vajon mi baja lehet? Mitől ilyen szomorú? Elképzelte, milyen lehet, amikor mosolyog, szétterül az arca, kissé kinyílnak az ajkai… ettől aztán pajzán gondolatai támadtak, de elhessegette őket. A nő közben a táskájában kutatott, majd elővette a mobilját. Valakit hívott, de nem beszélt bele, valószínűleg a másik nem vette fel. Kicsit várt még, aztán eltette a táskájába, és még szomorúbb arcot vágott.
Kezdte bosszantani a dolog, mert egyáltalán nem illett ahhoz a szép archoz az a tekintet. Egyszerre csak látta, hogy egy könnycsepp indul el a jobb szeme sarkából, és a busz rázkódásától végiggurul az arcán. Ez alatt elhagytak egy megállót, mert nem volt felszálló. Általában észreveszik az emberek, hogyha merőn nézik őket, ezért aztán szuggerálni kezdte a szemével, el akarta érni, hogy felé fordítsa a fejét. Egy hosszú perc is eltelt, mire végre a nő egy pillanatra hátratekintett a busz végébe. Egy tizedmásodpercre találkozott a tekintetük, aztán máris elfordult, mint aki egyedül akar maradni a gondjaival. A kézfejével törölte le a könnyét. Hm. Pedig reménykedett, hogy legalább egy mosolyt tud csalni az arcára! Nem akart odamenni hozzá, mert nem tartotta ildomosnak idegenként belemászni a lelkivilágába, így aztán úgy érezte, hogy inkább feladja. Még két megállót ment, aztán jelezte, hogy leszáll. A nő nem szállt le vele, sőt pillantásra sem méltatta, úgy, hogy bosszúsan lépett le a lépcsőről.


1 2 következő

gary
Gary Hun - 2006 április. 28. 19:47:11

Mindenkitől, aki olvassa elnézést kérek, de a program nem hajlandó kezelni a bekezdéseket, egyszerűen egybesűríti a szöveget és ezzel csökkenti a mondanivaló lényegét. Ha mégis tudjátok értékelni, az külön csoda...

Gary Hun
delfi - 2006 április. 29. 06:31:50

MICSODA NEMES LÉLEK****** EGYETLEN MOSOLYÉRT!!!*****
NEM JELLEMZŐ:-((((((( DE RÓLAD, ELKÉPZELHETŐNEK TARTOM A TÖRTÉNET VALÓDISÁGÁT IS:-)))))))

Kösz
Gary Hun - 2006 április. 30. 18:54:17

Köszi Delfi! :-)))

szia Mad:)
szilbaby - 2006 május. 5. 09:41:09

életszagú szösszenet, a néző érzéseinek, gondolatainak, s találgatásainak kiemelésével teljesebb lenne.:))
a nem fantáziálóknak, így nem adja vissza, mit is akartál megragadni:) de ha olvassák saját felvillanó gondolataikat, amit fel sem fognak, mikor ők kerülnek ilyen élethelyzetbe, legközelebb már felfogják. mert előjön:)
ettől független tetszett.:))) ott zötykölődtem azon a buszon, és őket néztem:)

Szilnek!
Gary Hun - 2006 május. 10. 09:42:30

Köszönöm, igazad lehet, megszívlelendő! :-))))