Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Valahol... [06-03-23]
Te voltál... [04-10-28]
Szavak [01-11-20]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



ÁLLATI MESE
novella - Gary Hun - 2005. április 11.

(Fülig Jimmy stílusában)

Vót eccer ety baromnagy állat, s annak három baromfija, ety nagy, ety középső, meg ety kicsiny. Mivel ezek mind a hárman az aptyukra ütöttek, ezek is igennagy állatok vótak, de igen szegények.
Előáll eccer a nagy, hogy aszongya:
- Apám! Te vagy a környéken a legnagyobb barom, aggyál hát tanácsot, mennyek szerencsét próbányi, avagy se?
- Had eriggyen a gyerek! – gondóta jószivűjen az öreg, asztán belesütötte a pogácsájába a hamut, avval útnak eresztette.
Ment is a nagy hetethét határon át, hogy kiájja a próbát, de nem sikerűt neki, ezérasztán elkapták, becsukták.
Telt-mút az idő, nem gyütt hír róla. Előáll akkor a középső, hogy ez is elmegy.
- Mennyé!
Ment is a középső, hetethét határon át, de ennek se sikerűt, eszt is elkapták, eszt is becsukták.
Megin elment ety csomó idő, megin semmi hír.
Előát akkor a kicsiny.
- Apám! Én sokkal kisebb állat vagyok mind a bátyáim, hátha nekem sikerül!
- Jóvan, eriggy!
Ment is a kicsiny, hetethét határon át, majd amikor már körberákta a hamuról a pogácsát, a hamut addig fújta, míg föl nem pislákót, föl nem izzott, föl nem lobbant a láng az Állatkiráj legrondább leányának szerelmes szivibenn!
Juhhéj! Evvel kiállotta a próbát!
Hejj! Igenigen megörűt ennek az Állatkiráj! Gyorsan neki is atta a lányát feleségül, sőt még a báttyait is kiengendte, csak mennyenek má!
El is mentek, haza is értek. Csak ottan jutott eszibe a kicsinynek, hogy hoppá, a Felekirájságot meg ottfelejtette! Sarkon fordult, de mire visszaért, a kirájságnak – hajjaj- csak a másik fele vót meg, mer eszt a felit elvitte az Imflácijó!
Mekkérdeszte, merre vitte, asztán uzsgyi! Váktatott a kicsiny az Imflácijó után, de bizony az Imflácijó gyorsabban váktatott, így aszt a kicsiny sohasem érte utol.
Így asztán lógó fejjel hazaporoszkált.
Csak mikó má hazaért, asztá ránézett a feleségire, akkó kiátott föl nagy fájdalmasan:
- Mosmá én vagyok a legnagyobb barom széles e világonn!
A másik kettő meg elment ódalra, asztán ottan röhöktek bele a tenyerügbe! Mer ezek eszt má előre tutták! Mer ezek má olvasták eszt a mesét!