Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Kiút [04-03-17]
Ne várd éjszaka a napfényt [04-02-26]
Eredeti verzió [03-12-03]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Üzenet a múltból
novella - flavcsy - 2005. február 28.

Nézem a lehulló, légierőktől felkapott, sárga leveleket…
De mit nézek én? Levél nincs a fán. Mezítelen. Magányosan áll. A levelek csak letűnt hősök hagyatékai, melyek terhét megunták örökösen cipelni, vagy nem hordozhatták tovább. Itt hagyták az útszélen. Itt hagyták, hogy mi szépen, lassan felbontsuk őket; lassan, méltóságteljesen, de hangosan, reccsenve, mint mikor, végső elkeseredésedben, feltörsz egy szem mogyorót.
Minden este felnyitok egyet, de mindig csak egyetlen egyet, nehogy megártson, nehogy elfoglalják teljes lényem, beszivárogjanak bensőm a húsbástyáin át, mint ahogy a lassú méreg felemészti áldozatát. Mert ezek a fickók ravaszak ám; mindent maguknak akarnak: a kertet a lila akácossal, a szobát minden bútorával, a könyvet összes betűjével – még a papírravetetlen szavakat is felfalnák, ha hatalmukban állna. Vigyázz! Az egész házat be akarják venni, a tulajdonos egész lelkével. A leheleted minden molekulája, a lelked kell nekik. Ezért legyen önuralmad, és mindig csak egyet bonts fel, szigorúan egyet!
Ma este is kezembe vettem egy levelet, – Mindig félek őket felbontani. Soha nem tudom kinek múltja, jelene, vagy jövője rejtőzik benne; és az ismeretlen még mindig megrémít. – kicsiny forma volt, nem olyan, mint a többi, Cromwelltől jött – talán még nem érett meg a csodára, a kinyilatkoztatásra, talán még várni kéne! – nyilallt belém az érzés…de már túl késő volt. A gyertya lángja belekapott az elsárgult papírba, és szinte erdőtűzként falta az éghető, éltető elemet. Furcsa, hogy a természeti erők néha mily önálló és akaratos életre kélnek.
Nem tudtam elengedni. Fogva tartott. Féltem, hogy elveszítek valamit; féltem a meg nem ismert igazságtól.
Egyszerre perzselés, égető fájdalom ébresztett fel merengésemből. Nem tudtam: az ujjam, vagy bensőm fogott-e szikrát, és kapott lángra; de a papír – legalábbis, ami maradt belőle – ott hevert a mogyoró asztalon. Még parázslott a széle – nem álmodtam. Azt hittem nagy reccsenéssel kettétörik majd az asztal, és én ott állok majd egyedül, magányosan, az esti üzenet nélkül. De az asztal nem tört, még csak nem is reccsent, és a papírdarabot sem nyelte el a tenger, vagy perzselte kénköves tó. Az üzenet tisztán látszott; hosszú, szálkás betűkkel vetették oda, amolyan hanyagsággal, nagyvilágian. Szűkszavú, zárkózott fickó lehetett ez a Cromwell, ha csak ezt hagyta maga után. De már késő…csak egy mondattöredék maradt utána, csak ezt hagyta meg magából a nagyvilágnak: „Semmi kétség, ki vagyok választva, s a gondviselés bélyege lesz minden tettemen”
Így szólt az üzenet; ennyi maradt a levélből. Szólhatott volna győztes csatákról, elszeretett asszonyokról, independensekről, vagy a fanatikus puritán hadseregről, a „vasbordájúakról”; de mi értelme lett volna (a tűz is ezért volt; most már bizonyos vagyok felőle), ha ebben az egy mondatban minden benne van; ha csak ezt hagyta a poros út szélén, a mezítelen, magányos fa ágán. Mit számít mindez, ha ilyen szűkszavú és zárkózott volt…


flavcsy
T.Mary - 2005 március. 2. 04:10:25

az összes remkműved közül ez áll a legközelebb a szívemhez!Vers elemzéshez nem értek,mert írni sem tudok,de ez......!!!!!nagyon klassz!Kicsit talán valami rejtett pesszimizmus árad az írásaidból,mintha mindegyikben felsejlene az ősprincípum fájdalma és szomorúsága.De talán ezért szépek.
Üdv:T.Mary

Mary
flavcsy - 2005 március. 5. 15:19:24

Relytett pesszimizmus...hát igen. Ez az énemből adódik. Valóságban egy hihetetlen mosolygós vagyok és talán ilyenkor mikor írok tör fel belőlem az a bizonyos "másik én"

flavcsy kettősszemélyiségéről :)
esztko - 2005 március. 26. 20:14:40

jin és jang?

jin jang
flavcsy - 2005 március. 28. 16:42:26

akár:-)