Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
A szeretet [06-06-14]
MEGBÉKÉLÉS VÁLÁS UTÁN [05-02-22]
visszafelé [03-03-11]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Naplo
novella - memento - 2004. február 25.

2004-02-13

Egyedül ülök. Mily megszokott. Már-már tipikus.
… Szeretem. Szerelem. Dominika lehet, hogy soha nem fog megszeretni. Nincs miért. Én nagyon szeretem. Kívánom ajkait. Puha, forró, gyöngéd ajkait. Átölelni és szeretni sokáig. Újra megcsókolni, újra és újra. Sokáig. Megfogni a kezét, és nem engedni. Együtt feküdni és nézni egymást, a szél szárnyait elkapni és repülni a végtelen felé, ahol csak ketten vagyunk. Ketten. Szerelem. Aztán elalszunk egymás mellett, kéz a kézben. Egymásról álmodunk, és csak szárnyalunk messzi-messzi helyekre. Ébred a kéz, a vágy. Simogatás - simogatást követ, puha percek telnek el, és vörösen izzik a szerelemnek nevezett érzés. Később csendben újra álomba zuhanunk, de már nem egymásról. Távol. Rettenetesen távol egymástól egy rideg és kellemetlen helyen, ahol csak sírunk, kesergünk, szenvedünk, egymás nélkül. Könnyeink tengert alkotnak és lemerülünk a szomorúságba. Csak úszunk, úszunk és keressük egymást. Éjt-nappalt, nappal-éjt követ és csak úszunk, úszunk és úszunk. Kitartunk a végsőkig. Bizonytalanság, fáradság. Abbamarad a könnyzápor. Szivárog a szomorúság. A láb leért de gyalogolni nem lehet. Megpróbálunk, de még fáradtabbak leszünk. Lecsukódik a szem, és süllyedünk. Meglátjuk egymást, de valami visszatart minket. Két gondolat közt rájövünk, mi van köztünk közt, amit megpróbálunk áttörni, de nem sikerül. Gyengék vagyunk. Remegünk, mert nem érhetünk egymáshoz. Kaparjuk, rúgjuk, ütjük, feladjuk. Lecsúszunk és szenvedünk. Gondolatainkban, egymás karjaiban fekszünk. Gyöngéden és szenvedélyesen szeretjük egymást. Órák, napok, hetek telnek el éhség, fenyeget bennünket. Képzeletünk etet, itat minket. Valami furcsa érzés kezd uralkodni rajtunk. Nem elég a képzelet. Kézzel fogható táplálékért eped a test. Fájdalom. Még nagyobb fájdalom. Halál. Ismeretlen helyen ébredünk fel, de mégis mintha már ezerszer jártunk volna itt. Kéz a kézben fekszünk a szelek szárnyán. Szerelem. Imádat. Simogatás - simogatást követ. Csók. Meztelenség. Együtt. Egymásban. Forróság és puhaság. Testünk egybeolvad, és lelkünk táplálkozik. Órák, napok, hetek telnek el és csak a szerelem, van. Minden más csak ártatlan hazugság. A gyönyörből táplálkozunk. Egymásban. Szerelmünk utat tör ismeretlen világokba, ahol csak szépség és öntudatlan tudat uralkodik. Nincs más csak két meztelen test egymásban. Szeretet. Szerelem.