|
|
|
|
Batyu a vizsla 2. resz
novella - Pendr@gon - 2003. november 10.
Tisztelt Olvasoim!
Remelem Onoknek is olyan oromet jelentett a novella olvasasa
/ a formai hibak ellenere/ mint amit nekem jelentett hogy leirhattam.
Mikor beleptek a szobaba a ferje eppen a szamitogepet kapcsolta be, a monitoron megjelentek a szines feliratok, azt nezte figyelmesen.
Majd az ajto nyitasanak hangjara felpillantott, es elmosolyodott.
Ismerte jol a feleseget..
A vizsla korbeszimatolta a lakas minden zugat, bedugta orrat a konyvespolc ala, a szekrenyek melle, es amikor a jol ismert szonyegdarabot letettek a bor ulogarnitura melle a sarokba: egy pillanat gondolkodas utan odaballagot, es osszegombolyodve lefekudt ra. Fejet ket kinyujtott mancsara fektette, es a ket embert figyelte, akik pedig ot neztek. Klari es ferje ugy erezte, jol tettek, hogy
megmentettek Batyut a menhelytol, vagy ami meg rossabb, a sintertol.
Most mar csak Katat vartak haza az iskolabol: vajon mit szol az uj jovevenyhez...
Klari kozben a faljaba ennivalot tett, igaz, nem kutyaeledel volt, de amit a hutoszekrenyben talalt es ugy gondolta, szivesen enne meg egy
kutya, azt beleapritotta. Hangosan kialtotta a nevet: kivancsi volt,
hallgat-e re?
Batyu nagy trappolassal jott a hang iranyaba, a konyhaba. Meglatta az ismeros nikkelezett talat, orrat megcsapta a finom illat, es mohon nekiesett az etelnek. Klariek mosolyogva figyeltek.
Egyszerre abbahagyta az evest, fejet felemelte, es feszulten figyelt. Senki nem hallott egy hangot sem egy pillanatig,- majd a kulcs csorrenesere mar mindannyian az ajto fele fordultak.
Kata jott meg az iskolabol, es megallt az ajtoban. Elobb a szuleire, majd a kutyara nezett, es szeles mosollyal annyit kerdezett:
- Ugye az enyem?
Ledobta a taskajat, es Batyuhoz szaladt. A kutya eppen az utolso morzsakat takaritotta ki a tanyerjabol, es erdeklodve nezte a kislanyt. Kata egy cseppet sem felt tole. Leterdelt melle, es fele nyujtotta a kezet. A kutya csak allt, de a farkat szep lassan elkezdte csovalni.,
Kata atolelte vastag, eros nyakat es magahoz szoritotta erosen.
Batyu hozzasimult a kislanyhoz, es egyre gyorsabban tekergette megkurtitott vizslafarkat.
Ugy orult, ahogy regenb, amikor Rozsika neni olelte.
Batyu maris kesz volt a jatekra, - mintha nem is ma vesztette volna
el gazdajat. De ezt egy kutyatol senki sem varja el. Fiatal allat volt meg, alig 6 eves.
Az este azzal telt, hogy a kadba allitva megfurdettek apaval, majd meleg, bolyhos ronggyal alaposan megdorzsoltek drotszoret.
Szep lassan szaradt a langyos szobaban: osz volt, es mar egy kicsit
futeni kellett estere.
Batyu, a drotszoru magyar vizsla uj otthonra talalt.
Hazatert ismet.
előző
1 2 3
|
|
|
|
|
|
