Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
vörös könyvárium [02-06-03]
Karácsony [01-12-24]
tanulj tinó [01-02-24]
Keresés
Toppon
Ablakod előtt [11-09-03]
Kondorosi Betyár napok [11-07-28]
a kisauto [11-06-14]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Szemcsék II.
novella - ddani - 2003. március 30.

Pár varjú némán és napfényben táguló mozgással kapdos a fű közé apró színfoltok után, a melegben látszik: nem szemét, virágok. Aztán visszapillantva már eltűntek a varjak fakult szürke rángásai és nem mozdul semmi a gyepen. Világosság szűrődik le, friss és fehér és időtlen, a képen szürkés galamb csipeget ki-tudja-mit már ketten hárman emelik fel fejüket, alatta a sötétebb fényes tónusú tollakon lilás a nyakuk körül. Pár fokkal odébb pillangó pihen friss palánta levelén, az is lila, és elevenen remeg a lanyha hűvös szélben.
Ahogy sűrűsödik a forgalom reggel a park körül két menetrendszeri buszjárat, troli, dugókat kerülő autósok, a gyalogmiliő közül néha van aki átbotorkál két árnyékos háztömb között és elcaplat mellettem de meg se lát, lép mint akit hívnak valahonnan majd így is hagyja el a fényrezervátumot vissza a köréemelt félhomályba. Méhek zümmögnek és elektródákkal fon körül a délelőtt miközben hűsen mormogó robajjal robban körbe a város, és bármikor felnézek az utcán éppen arra jön egy mentő mintha még ott heverne az a fiú az úttesten akit ma reggel kapott el egy kék Passat a McDonald’s előtt ahová mobilon telefonfülkéből vagy legalább valahová rohanvást benyitva riasztották és kihívatták egy dugó közepéről ahol lépéstempóban kerülik ki az autósok a forgalmi akadályként tetempózoló srácot és föléhajolva mintha tartaná vagy vizsgálja alighanem egy orvos de sehol egy felszórható vérfolt és a körbeálló járókelők drámába élték magukat és hülyeségeket beszéltek.
- Itt a világvége!
- Itt is miért nem harminccal mennek, mint az amerikaiak...
- ...így van?
- Minden így van.
másik oldalt nézve ott egy pózna az egész tér középpontjában tengelyként mutat föl szürkén szürkéből az egész világ elfordul körülötte ha megmozdul ez a villamos és nem látni a tetejéig megáll a tekintet szemmagassában egy gumón az oszlopon színes kinövésként vastagon teleragasztva plakáttal meg kis hirdetőfecnik a letépetlen telefonszámokkal odacelluxozva elfedték az előző réteget de csak kifelé rojtosodnak szemsugárirányban a hirdetők telefonjai és lentebb megint visszakeskenyedik a gumó
- A világ köldöknézése sem más. Impulzusok hatnak be a kollektív tudattalanság közvetítésében, és mi megtestesítjük ezeket, természetesen kibillenve önmagunk személyes, szuverén folyamataiból, talán végleg elvesztve őket, talán villanásokban áthaladva életen, valakién.
A McDonald’s belsejében ülve légkondícionáltan meleg van, érezni a jellegzetes szagot, ahogy ömlik több meghatározhatatlan irányból, mintha kintről jönne. A beltér egyik félreeső zugában a vártnál több hely maradt kihasználatlanul, utólag rakhatták oda a műnövényeket, közéjük a mélyedés alját úgy-ahogy eltakarva pár kallódó kavicsot. A terrárium félhomályos rejtekéből elővillan egy odatévedő fénysugár visszatükröződése, hóbuckán csillanó téli nap vagy szikrázó homokszem, nem, egy színtelen megbúvó szívószálcelofán.