Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Zürzavar [05-05-25]
nihit [04-01-23]
ennek az a címe, hogy "néha". [02-10-11]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Super size us
Mindennapi mindenfélék - Xiam - 2006. március 2.

Cikkem Eric Schlosser: Megetetett társadalom munkájára épül.

Vajon a kechup, mustár, savanyúság, hús, sajt, és zsömlén túl, mi nincs feltűntetve a hamburger csomagolásán?
Kezdjük a jól bevált statisztikával. Az USA-ban naponta mintegy 200.000 ember betegszik meg valamilyen ételtől, közülük 900 kerül kórházba, és 14 meghal. Az esetek többségét vagy nem jelentik be, vagy nem diagnosztizálják helyesen. Pedig a varázsszó nem más, mint: E. coli H7. Egy kórokozó.
Mielőtt kifejteném, hogy milyen pusztítást képes véghezvinni az emberi szervezetben, meg kell válaszolnunk azt a kérdést, hogyan is kerülhet egyátalán a szánk közelébe.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium 1996-os országos felmérése szerint a húsüzemekben a darált marhahúsból vett minták 7,5%-a szalmonellával, 11,7%-a Listeriával, 30% Staphylococcus aureusszal, több mint fele pedig Clostridium perfringensszel volt fertőzött. A minisztériumi vizsgálat szerint a hús több mint háromnegyede olyan mikrobákat tartalmazott, amely általában ürülékkel terjednek.
Jogos ekkor a kérdés, hogy kerül ürülék a húsba?
A választ már a ki nem fejlett marháknál kell keresnünk. Mint tudjuk a húsüzemekbe több százezer marhát visznek ki a tenyésztők, vállaltok. Ezen állatok „gazdaságos tárolása, és felneveléséhez” általában etetőházakat használnak. Tehát bocink az életét négy fal között éli, összezsúfolva több száz, vagy ezer társával együtt. Az ilyen karámok tisztítása elég nehézkes… Bocink nap, mint nap tapog saját, és társai ürülékében, vizeletében. Vályújából is igen változatos kosztot rágcsálhat, hiszen mióta emelkedtek az amerikai gabonaárak, azóta olcsóbb anyagokkal is táplálják az állatokat, különösen magas fehérjetartalmú, gyorsan hizlaló tápokkal, amikbe elhullott disznók, lovak és baromfik húsát keverik bele. Elég gyakran öntenek a marhák elé a csirketenyésztő telepek hulladékát, beleértve a fűszerport és az alomul használt újságpapírt.
Így marhánk nem éppen egészséges szervezettel felfegyverkezve, mocskosan kerül a vágóhídra, ahol nem szokás mindent átvizsgálni, és tüzetesen ellenőrizni. A marha kap egy fejbelövést, elvágják a torkát, felfüggesztik a kampóra, és nyúzását már géppel végzik, így a szőréről is kerülhet trágyamaradvány a húsba. A marhák gyomrát és belső szerveit még ma is kézzel távolítják el a külföldi, olcsó munkaerők, akiknek nincs szakképesítésük, így ha a „belezést” nem végzik kellő gonddal a béltartalom szertefröcskölhet, pláne a megkövetelt munkatempó mellett.
A feldarabolt marhát igaz, hogy fertőtlenítik.. Az IBP például új, gőzzel fertőtlenítő gépekkel látta el minden egyes vágóhídját. Ez a gép először megszárítja a húsdarabokat, utána nyolc másodpercre 105 fokon gőzöli, majd lelocsolja hideg vízzel. Ha a gépezet megfelelően van beállítva, akkor a hús felszínén a H7-es és általában a baktériumok 90%-a elpusztul. Csakhogy az IBP egy 1997-es belső leirata szerint ezt a technikai újítást nem az amerikai fogyasztók egészsége iránti aggodalom diktálta, hanem egy minőség-ellenőrzési jegyzőkönyv első mondata: „Értesülésünk szerint az üzemben a tetemek olykor akár hat órát is várhatnak a minisztériumi ellenőrzésre a feldolgozás előtt.” Minél tovább vesztegel a hús, annál jobban tapadnak meg rajta a baktériumok. Tehát sem a húsipar, sem a minisztérium nem a közvetlen okokkal –szarvasmarhák tápjával, etetőházak zsúfoltságával, munkások képzetlenségével-, hanem mindenáron újszerű technikai megoldást keres a problémára.


1 2 3 következő