Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Érintés [06-09-24]
Zavarodott elme [06-03-05]
Ha megfoghatnék... [05-06-15]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Ne vezess ittassan!!!!!!
Mélyértelmű - cicuska - 2005. július 3.

Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék
ajándékokat, amiket korábban nem tudtam.
Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak: "
Egy
örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem"
"Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel.
Mennyire
szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet."
Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem átkozni az
árakat, azon tűnődve hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a
drága játékokkal? Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút
aki olyan öt évesforma lehetett, egy babát szorítva a mellkasához.
Csak a haját simogatta a babának és olyan szomorúan nézett. Aztán a kisfiú
odafordult a mellette álló idős hölgyhöz: "Nagyi, biztos vagy benne, hogy
nincs elég pénzem hogy megvegyem ezt a babát?" Az idős hölgy ezt
felelte: "
Tudod te is: nincs elég pénzed hogy megvedd ezt a babát, kedveském"
Aztán megkereste a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg ö elmegy
szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.
Végül, elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a
babát? "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban
most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne hogy a Télapó elhozza neki." Azt
válaszoltam hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú
sajnálkozva válaszolt.
"Nem, Télapó nem viheti oda neki ahol most ö van. Oda kell ahhoz adnom
anyukámnak, és így ô oda adhatja a húgocskámnak amikor odamegy. "
A szemei
olyan szomorúak voltak amíg ezt mondta. "A húgom Istenhez ment, hogy vele
legyen.
"Apa az mondja hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, úgyhogy azt
gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz."
Megkértem a kisfiút hogy várjon meg míg visszajövök az üzletből.
Ezután
mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról, amelyen éppen nevetett. Aztán
azt mondta nekem: "És meg azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet
is, így soha nem fog engem elfelejteni."
"Szeretem anyukámat és azt kívánom bárcsak ne kellene elhagynia engem, de
apa azt mondja hogy el kell mennie, hogy a húgommal legyen." Aztán ismét a
babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen. Gyorsan a
pénztárcámhoz
nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút: "Mi
lenne
ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?"
Oké - mondta. "Remélem van elég." Én hozzá adtam némi pénzt a fiúéhoz,
anélkül hogy látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a
babára, még egy kicsivel több is.
A fiú ezt mondta: "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt." Aztán
Rám nézett
és hozzátette: "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy
segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám
neki
tudná adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is,
hogy vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem
kérni Istentől.
"De ö mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát.
Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát." Pár perc múlva az idős hölgy
visszajött, majd távoztak. Teljesen más hangulatban fejeztem be a
bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a
fejemből.
Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két nappal ezelötröl, amelyik
említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy
fiatal nő és egy kislány volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus
állapotban van.
A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók


1 2 következő

cím
Lore - 2006 április. 28. 10:54:32

"És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tőle." - ennek a történetnek itt van vége és pont. És akkor gyönyörű és szívhez szóló. de ami utána jön, az szétrombolja azt az érzést, amit előtte felépítettél...nem kell az a két pont oda, hidd el. Ha rám, hallgatsz, kitörlöd onnan.

c
Lore - 2006 április. 28. 10:55:38

...és én a te helyedben gondolkodnék valami jobb címen is...ha másért nem, hát azért, mert már a legelején lelövi a történet lényegét...meg túl konkrét is egy ilyen történethez.

:'(
Ewelin - 2006 június. 11. 19:38:47

Ez nagyon nagyon szép,nagyon szomorú,vannak még emberek akik nem csak magukra gondolnak,akiknek szívükbe szorult még egy kis szeretet!