Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
I'm out there [06-06-08]
..nézz rám... [06-05-01]
kötelező [01-02-22]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Túl az élet második felén
Mélyértelmű - flavcsy - 2005. május 9.

asszem:-)

Az ember nem május 9-én hal meg, hanem egy napon, mely csak az övé, se nem hétfőn boldog, hanem az időnek egy kiszakított pillanatában, mely nem volt soha elébb, és nem is lesz soha többé; s nincs rangja és neve. – Kissé úgy kellene élni, mint a kőkorban: naptár nélkül, élet és halál között, csak az időben. Lehúzni a gyűrűt, az órát, mellékes mozdulattal, szórakozottan eldobni mindent, amit az életben gyűjtöttünk, őriztünk és cipeltünk. Hallani még a világ hangjait, de már félig csukott szemekkel – mint, mikor az álom gyanús szárnyaival lazán ölel, és az idegen a fogadóban pihenni tér. Hallani a világot, de csak úgy, mint a vándor az idegen város zörejét, a városét, melyhez nincs igazi köze többé. Lehúzni a gyűrűt, az órát, lassan elejteni mindent, amiről azt hittünk, hogy nem tudunk élni nélküle, elfelejteni a becsvágyat, a gőgöt, kedveseink arcát, ahogy az alvó elfelejti a nappal ábráit, elfelejteni a szenvedélyt, hallani még a világot, de már nem figyelni oda. Emlékezni még, de már mosolyogni, mert nem fáj… Nem tudom nyolcvan után már miért nem fáj (annyira), csak azt, hogy sok minden van a földön, aminek nincsen akaratszerűen bizonyítható oka. Talán ez is közéjük tartozik. Ki tudja lefényképezni, megrögzíteni, kitapintani a pillanatot, mikor már egyszeriben nem úgy fáj többé semmi, mint annak előtte? Micsoda reflektorokat gyújtsak, hogy megtaláljam ebben a homályban és szövevényben azt az egyetlen pillanatot, egy pillanat ezredrészét, mikor megszűnik fájni a világ, és már csak valami kémiai képlet az egész, de tartalma elpárolgott. Az élet tartalma, értelme elillant.
Az életben soha nem egy háztömb érdekes; mindig csak egy lakás, egy ablak, egy szoba érdekes. A szürke folt, mely a messzeségben oly festőien jelzi az erdőt, nem mond semmit, de egy fa, egyetlenegy, mely lombjával beárnyékolja ablakom és madarat tart az ágon, elragad és megbűvöl. Az életben mindig a részlet a lényeg. Az életben nem lehetünk felületesek, nem sikolhatunk el az apró, sokatmondó, néha szívizmot görcsberántó részletek felett. Mert a részlet mindig maga az igazság. De az igazságot nem elég megtalálni, ki is kell mondani azt. Meg kell szövegezni, másíthatatlanul, mintha márványtáblára vésnénk.
Sokat fogsz csalódni, míg megtalálod az igazságot, mert abban keresed, ami emberi, és az embert magát is rossz helyen keresed. Az utcán keresed és az ágyban, az üzletben és a harctéren, a bajnoki pályán és a színpadon, a kórházban és a bordélyokban, a családi otthonokban és a kolostorban. Mindenütt keresed, ahol szerepel, vagy szerepelni véled, csak ott nem keresed, ahol van. Ember és igazság csak a tiszta lélekben van! De nem igaz, hogy javíthatatlan bűnözők vagyunk, s nem igaz, hogy nincs kegyelem. Csak alázattal kell élni, mert ébredés és elalvás között ide

1 2 következő

asszem...
Gary Hun - 2005 május. 9. 20:56:42

Asszem ez az egyik legjobban sikerült írásod!
Üdv. Gary.

...
flavcsy - 2005 május. 10. 06:55:56

Köszönöm:-) És itt most respekt Márainak!!!

remek
T.Mary - 2005 május. 11. 03:51:21

Flavcsy!Imádom az írásaid!!!!!!!!!!Már bocsi!!!!!!!!!!Ez nagyon ott van ahol lennie kell az életben!Sok ömlengés helyett:super.Vagy 5x olvastam el.
ÜdvÍ:T.Mary

megint a cím...
Lore - 2005 december. 27. 09:48:37

ez nem lehet 19 év tapasztalata...egyszerűen nem lehet...
valami hihetetlen szép...nem lehet túllenni rajta azzal, hogy az ember elolvassa, mert ott marad a fejében és "kényszerít rá", hogy elkezdje előről!