
|
 |

 |
 |

automatapilóta
Mélyértelmű - ddani - 2002. szeptember 9.
egy ideje némán járok-kelek, egymagam, mint sokan. ennyi csendes, üres időt eltölteni nem is lehet! olyan, mintha menekülne előttem a párbeszéd, és amíg szórakozottan skubizom síri helyét, a hátam mögött érzem annak a lökéshullámát, amitől menekült.
más tájakra távozik felőlem a nyomás; kiépített és forgatókönyves lakótelep-terep körülvesz, és futni is csak a legközelebbi VR-tápig. végtelen zsákutca, önmagába forduló háló. minden hely betelt, a pozíciókat előre ellátják, még a deprivált, sértődött csalódás helye is már előre biztosított ezen a golyóbison, kényelmesen háborgó empátia, dühös dagonya és egyéb célszerű objektumok otromba rendjében. hagyomány és sablon összemázolódó maszlaga épül az ember kommunikációs ősfolyamából, és bárki szól, az csak épít. a háttérzaj is úgy, ahogy a fősodor negatívjaként elüt, a végső, halk tiltakozó ellenzörej kontrasztja is egyre erősíti ezt.
dialógba oltva mennek át a ránkakadt csodák, és pixelnyi fénycsóvák vagyunk, kultúrlények, a káosz képernyőjén villogó nagy vízióban. ez suttyog a zötyögő hétköznapok üresjárataiban, miként a konszenzussá aspiráló konkurens trendek üresjárataiban. az üresek közti sűrű az az élet, amiben meg fogsz halni - de közben rajtad túl történnek az őseidről utódaidra élősködő folyam hullámai.
beszélgessünk erről?
|
|
 |
 |
 |
 |

Igen
hannoca - 2002 szeptember. 9. 17:27:52
Én már el is kezdtem egyszer egy másik cikkben kicsit más nézőpontból, csak félbehagytam. Amiben a Holmiból idéztem.
|
|
 |
 |
|
 |