|
|
|
|
Axiómaalapú gondolkodás az emberi társadalomban
Mélyértelmű - Video - 2001. június 6.
Sokáig gondban voltam azzal, hogy megértsem, miért alakult ki embertársaimban egy számomra ellenszenves viselkedési mód, s egy enyémtôl oly távol álló erkölcsi normarendszer. Legfôképp a "járási" szokások, a hit, a divatjelenségek és a sztárkultuszt illetôen voltak gondjaim: látszólag az egész társadalom bűzlött az értelmetlenségtôl, és mintha mindezt soha senki se vette volna észre...
A pszichológia és szociológia ugyan sikeresen magyarázott a felsôbb rétegekrôl, a társadalomtudományok - jelenleg még létezô - viszonylagos természettudomány-függetlensége azonban útját állta annak, hogy kielégítô választ adjanak kérdéseimre. Elôálltam tehát a saját hibrid elméletemmel. Késöbbi tanulmányaim során fokozatosan kiderült, hogy eszméim nem korszakalkotóan új meglátásokra épülnek: az axiómarendszerelmélet tulajdonképpen egyenes következménye a már 150 éves darwinizmusnak is, noha pusztán logikai úton is belátható helyessége, amennyiben Gödel tanaira támaszkodunk.
Bár sok helyen van hivatkozás hasonló gondolatokra, még sehol sem találtam meg az elmélet és következményei kifejtését - az alábbiakban (rövid bizonyítás után) erre vállalkozom. Teszem mindezt azért, mert bár az egészben nincs semmi forradalmi meglátás, ez a pár gondolat alapvetôen válaszolt az évek során összegyült minden ilyenirányú kérdésemre.
A farkába harapó logika
Gödel bebizonyította, hogy bármely rendszer, amely képes igazolni egy másik következetességét, legalább olyan erôs, mint maga a másik rendszer. Ez az elsôre kicsit megfoghatatlan állítás a logikára vetítve csak azt a magától értetôdô tényt mondja ki, mely szerint a logika helyessége csak a logika segítségével bizonyítható. Minden bizonyítás azon a be nem bizonyítható alapon nyugszik, hogy a logika alkalmas a dolgok bebizonyítására.
A rekurzivitás és a Mindenség Elmélete
Létezik-e tökéletesség? Mi a helyes életvitel? Lehet-e valami abszolút jó vagy rossz? Mi az élet értelme? Azon kívül, hogy az eféle kérdéseken gyakran filozofálnak az emberek, egy másik közös dolog is van bennük: csak akkor adhatunk rájuk a nem létezônek nyilvánítástól eltérô választ, ha létezik valamilyen Mindenség Elmélete (ME), egy egyetemes rendszer, az Igazságok Tárháza, ami vitathatatlanul megmondja, hogy mi lenne a helyes cselekedet.
Ahhoz tehát, hogy választ adjunk a fenti kérdésekre, elôször azt kell tisztáznunk, hogy létezik-e ME. Egy rövid gondolatkísérlet formájában ezt a kérdést könnyen megfelelhetjük.
Vajon része lenne-e ME-nek az "Ez az állítás nem ME része."? Amennyiben igen, ME hamis állítást tartalmazna, tehát nem lehetne az igazságok halmaza. Ha viszont nem, akkor létezik legalább egy igaz állítás, ami nem lenne része ME-nek, azaz a Mindenség Elmélete nem a mindenség elmélete lenne. Mindez csupán Gödel nemteljességi tétele bizonyításának alkalmazása volt ME-re - azaz akár azt is mondhatjuk, hogy ha a logikánk helyes, ME nem létezhet.
Axiómarendszerek
ME-ben az lett volna a szép, hogy önmaga létét is megmagyarázta volna, s így semmiféle kiindulási alapra nem lett volna szükség a használatához. A bizonyítás szükségszerű gyengéje, hogy feltételeztük, hogy ME tartalmazza a logikánkat. Természetesen ennek ellenkezôjébôl kiindulva önön épelméjűségünket kérdôjeleztük volna meg, ezesetben pedig az egész további gondolatmenetünknek semmiféle jelentôsége nem lett volna.
|
|
|
|
|
|
Hű
cet - 2001 június. 8. 11:29:37
Először is engedd meg, hogy gratuláljak - ez jó nagy munka lehetett. (Azért előjön a kisördög: egy hét nem is olyan nagy idő a világ megoldásához.) Az elmélet jócskán kiegészült és letisztult (bizony, a tanulmányok!) az előző AR-cikk óta, amely még nem igazán győzött meg, ez viszont már igen-igen logikusnak :) tetszik - ami, mint megtudtuk, nem is önigazoló, csak olyan kényelmesen elfogadott. (Azért engedjük meg.)
Eleinte gondoltam, hogy írok néhány megjegyzést, aztán két dolog elriasztott: az egyik, hogy olyan hosszú a cikk, hogy nem tudok tíz perc alatt minden részletére reflektálni, a másik pedig, hogy ez mind nagy emberek okosságain alapul, akik rengeteget gondolkoztak a saját témáikon (Video), így az esetleges vitában jól lealázódnék, ezt pedig én sem szeretem. (Majd a saját axiómarendszerem sáncai mögé menekülök jól :-) .)
Végül győzött a fenenagy magabiztosságom, úgyhogy engedj meg néhány gondolatot!
Ha elfogadjuk az általad adott definíciót, hogy a Mindenség Elmélete az előtte felsorolt és azokhoz hasonló kérdésekre adott válaszokból áll, avagy az ontológia végső válaszait tartalmazza, akkor a létét nem kérdőjelezi meg az, hogy csak tartalmilag értékes állítások a részei, és egy ilyen furmányos kis mondat hiánya nem cáfolja meg a létét.
Ha a definíció szerint ME az igazságok teljessége, úgy formailag valóban cáfolható a léte, bár ettől még de facto létezhetne (más kérdés, hogy eddig még senki nem találta meg, és ha szerencsénk van, nem is fogja).
"Egy axiómarendszerbôl azonban nem következhet a Mindenség Elmélete, hiszen ha így lenne, akkor maga a rendszer is következne önmagából - ha viszont valami már következik valamibôl, akkor az nem axióma. "
Attól, hogy egy AR-ből levezethető valami (pl. az ME), az miért jelenti azt, hogy az AR önmagából következik? Talán a ME tartalmazza az egyetlen helyes AR-t? Ha így lenne, a kettő együtt egy zárt rendszert alkotna, amely cáfolná az AR-ek elméletét, vagy megváltoztatná az AR definícióját. Továbbá együtt a logikához hasonló státusba kerülnének, hiszen az AR-ből levezethető lenne a ME, amely azonban tartalmazza AR-t (a farkába harapó kígyó). Így minden igazság azon a be nem bizonyítható alapon nyugodna, hogy ez az AR+ME rendszer tartalmazza az összes igazságot.
"Minthogy élet nélkül nincs cél, s értelem, az élet keletkezésekor ilyen nyilvánvalóan nem létezhetett, ebbôl pedig természetszerűleg következik, hogy az élet megjelenése és darwini fejlôdése céltalan és értelmetlen: szükségszerűség. "
Engem egy kicsit szívenütött, hogy az egzisztencialista filozófia nagy vitáját egy sorban eldöntötted, bár tudom, hogy az ellenkező véleményt többségében (de közel sem kizárólag!) vallásos filozófusok képviselték (pl. Jaspers), akik más AR-t használtak, mint Te, de amely semmivel sem rosszabb a tiédnél (mint mondtad).
Sajnos most mennem kell, kicsit elszállt az idő (Jaspers után olvastam), talán majd folytatom, addig olvass sok egzisztencialistát és magyarázd meg nekem a homályos részeket, ha van időd!
U.i.: nagyon faja kis cikk ez, meg a többi sok is életet visz az oldalba - hajrá.
|
|
|
|
|
|
re: cet
Video - 2001 június. 8. 16:29:03
Szia Cet!
Koszi a kritikat!
ME-t az igazsagok teljes tarhazakent definialtam, az emlitett kerdesek csak "gyakran keresett igazsagok" voltak, amiket onkenyesen kiemeltem a pelda kedveert. Ilyen rendszer csak akkor lehet ha a logikank nem helyes. Ha tartalmi szurot helyezunk ME-re, akkor ujabb problemakkal kerulunk szembe - honnan jott a szuro? Ez egy magasabb rendu MEt feltetelezne, es igy tovabb a vegtelensegig. A szuro nem kovetkezhet ME-bol, mert ahhoz ME allitasokat tartalmazzon onmagarol, mar leteznie kell, letezni viszont csak az allitasoknak megfeleloen letezhet. Ez is vegtelen ciklus. (Nem mondhatjuk hogy a logika megkivanja ME szureset es igy megkerulheto a fenti vegtelenseg: a logika is ME resze.)
"Attól, hogy egy AR-ből levezethető valami (pl. az ME), az miért jelenti azt, hogy az AR önmagából következik? Talán a ME tartalmazza az egyetlen helyes AR-t? Ha így lenne, a kettő együtt egy zárt rendszert alkotna, amely cáfolná az AR-ek elméletét, vagy megváltoztatná az AR definícióját."
Igen, en is epp erre akartam ramutatni. Ezesetben az AR nem AR lenne, visszajutnank egy lepessel elobbre, az ME-hez, annak letet azonban mar cafoltuk.
"Engem egy kicsit szívenütött, hogy az egzisztencialista filozófia nagy vitáját egy sorban eldöntötted, bár tudom, hogy az ellenkező véleményt többségében"
Mint irtam, egy axiomarendszeren belul vezettem csak le az elmeletet. Az evolucioelmelet meglehetosen jol alatamasztott es bizonyitott elmelet, es szuksegszeruen kovetkezik belole az elet ertelmetlensege, az egyetemes eletertelem hianya. Termeszetesen masnak lehet mas gondolata, elvetheti az evolucioelmeletet, s AR-e nem lesz jobb vagy rosszabb mint az enyem - ami azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne nekem igazam, sokkal inkabb azt jelenti hogy az igazsag ilyesforman semmit sem er.
Udv.: Video
|
|
|
|
|
|
Hát ha már,
hannoca - 2001 június. 11. 17:16:03
a Bence felhívta a figyelmemet erre a cikkre akkor én is írok valamit. Most kukacoskodó leszek.
1. Ne "vegyük észre". Nagyon magyartalan, tankönyv és rosszfordítás ízű így kezdeni mondatot. Ne haragudj, de ez kikívánkozott, annyiszor olvastam. ( Fuck the normatív nyelvtan, egyébként, persze.)
2. A Bence által is idézett soraid engem nem szíven, hanem fejen ütöttek, ha szerinted logikus, lécci magyarázd meg jobban.
3. A te általad leírt rendszer meglehetősen értékrelativista. Kérdés, hogy valójában létezik-e, akár gyakorlatban is, ennyire értékrelativista rendszer? Tudod a cél, meg az érdek végett. Persze lehet, hogy csak azért kérdőjelezem meg, mert az enyém normatív. De ám nem, mert a te személyes rendszered is valmiket fontosabbnak tart, mint ahogy a legtöbb (az összes?) privát AR. Akkor hogy is van ezzel a nem priváttal?
4. "Az elméletbôl a gyakorlatba: az élet értelme." Azért ez jó.
5. Ha már itt előjöttek az egzisztencialistákkal, a témához szerintem nem árt egy kis szociálpszichológia. Elég koherens és logikus rendszer, kevés evolúcióelmélettel, pl. az AR öröklése kicsit vadnak tűnt nekem.
6. Hol volt az a rész, amikor elfogadtuk a logika létjogosultságát?
7. No, letzt endlich. Hogy is van ez a megmagyarázom egy axiómarendszeren belül az élet értelmét? Valahogy kimaradt a partiból az empátia. Már pedig sokak szerint ez ugyancsak jelentős összetevője az emberi gondolkodásnak, ezáltal viselkedésnek is. És alapvető eszköze az Arek közti átjárásnak. Biztos lehet termtud is bizonyítani. :)
this is the end.
|
|
|
|
|
|
Kedves hannoca,
Video - 2001 június. 11. 17:36:45
nezzuk szepen hatulrol elore...
7 - az empatia az evolucio soran a csoportszelekcio kialakulasanak egy fontos tenyezoje volt, igy az emberekben megtalalhato... Azt azonban nem ertem, mi koze lenne mindennek az elet ertelmehez. Az empatiat mar az evolucio alakitotta, magaban az elet megiteleseben semmifele szerepe nincs. Mint mondottam, redukcionista AR-rol beszelunk.
6 - Irtam: a logika letjogosultsagat csak olyan rendszerrel lehet bizonyitani, amely maga is legalabb olyan eros, mint a logika. Ez Godel tetele. Nem bizonyithato. Hajlok arra, hogy azt mondjam, epp az oszton-egyen ellentet, s ezaltal a logika mindenre kiterjeszthetosegenek elfogadasa az alapja a kulonbozo axiomarendszereknek.
5 - a szocialpszichologia nagyon ugyesen elmagyarazza hogy ki miert es hogyan, azaz peldaul hogy mi befolyasolja hogy milyen az AR-ed, ez azonban magan az elmeleten nem valtoztat semmit.
3 - ezt a problemad nem egeszen ertettem meg...
2 - Tudomanyos szemszogbol neztem, mint irtam, redukcionistakent. Az evolucioelmeletbol egyertelmuen kovetkezik mindez, nem ertem mi a problema. Ha gondolod, tudok ajanlani nagyon jo konyveket rola... Persze lehet jonni Istennel, lelekkel es igy tovabb, de az mar nem tudomanyos elmelet, hanem onmagunk megnyugtatasara szolgalo mese...
|
|
|
|
|
|
