
|
 |

 |
 |

Az egyéni élet mint az egyéni élet értelme
Mélyértelmű - Video - 2001. június 3.
A boldogság az ingerküszöb megfelelô szinten tartásának áltánosan pozitív hatásokra elôjövô érzete, amely így nem lehet az élet értelme, lévén hogy ösztönalapú és sok riválisa van. A boldogságérzet kialakulása nem evolúciós szükségszerűség, az ingerküszöbszintnek való megfelelés ellenben elengedhetetlen az élet szempontjából: túl kevés inger halálhoz vezet (táplálkozni kell, fejlettebb lények esetén részt kell venni a szociális kapcsolatokban stb.), a túl sok (pl. ránkesik egy szikla) szintén az élet megszünését eredményezi. Élet csak a kettô között lehetséges.
Az eredetileg negatív hatásokra létrejövô érzetek - félelem, pszichés szenvedés - a modern társadalomban már nem feltétlenül jelentenek fizikai veszélyt, ésszeru tehát ezen könnyebb, ilyen érzéseket kiváltó módszereket is ingerpótlásra alkalmazni. A társadalom és az otthon nyújtotta biztonság és egyhangúság miatt erre fokozottan szükségünk van. A diszkó, a szex, a drogok és a hasonló élvezetek a kissé már elavult boldogság-kergetô ösztönre épülve nyújtanak kielégítést fokozott ingerhiányunknak - látható azonban, hogy a boldogságkergetés nem az egyetlen módja az ingerfelvételnek. Mindez magyarázatot szolgáltat arra a tényre, hogy sokan szeretnek félni vagy épp szenvedni is.
Dr. Ranschburg Jenô Félelem, harag, agresszió címu könyvében rámutat arra, hogy ezen tendenciánk kísérletileg igazolható: a csecsemôk a gyenge ingerekre közeledéssel, az erôs ingerekre távolodással reagálnak, így próbálva elérni az optimális ingermennyiséget. Az újszülöttek viselkedésének ilyen értelmezése választ ad sok, egyébként nehezen magyarázható vagy tisztázatlan kérdésre.
Azt jelentené mindez, hogy az egyéni élet értelme mégcsak nem is a boldogság: ez utóbbi csak a test egy ingerszükségletkielégítésre adott - ösztönök által támogatott - válasza a sok közül, s mindez egyetlen dolgot szolgál: az egyéni élet fennmaradását.
|
|
 |
 |
 |
 |

Kedves Video,
hannoca - 2001 június. 3. 14:29:58
dr. Ranschburg szerintem nem kifejezetten ezt az ingeregyensúlyos elméletet képviseli, bár az általa követett elméletben is nagy szerepe van az inger-válaszos tanulásban. A boldogság nem inger-válaszokból áll (tapasztalataim szerint), de azok "jólléte" szükséges egy egészséges alaphoz. A boldogsághoz nagyon sok másféle gyakorlottság is kell. Most már megint nem tudok normálisan válaszolni, mert a fucking Tamás még mindig nem csinálta meg, hogy látsszon az a fucking cikk, amire válaszolok.
|
|
 |
 |
 |
 |

Kedves hannoca,
Video - 2001 június. 3. 17:13:44
nem teljesen ertettem meg hogy milyen problemad van az elmelettel kapcsolatban, orommel vennem ha pontosabban kifejtened, mert ugy latom, ertesz az ilyesmihez... :)
|
|
 |
 |
 |
 |

Kedves hannoca,
Tamás - 2001 június. 4. 17:15:47
felhívom a figyelmedet a Windows operációs rendszer nagyszerű többfeladatos (multitasking) szolgáltatásaira. Példaként álljon itt egy egyszerű eset: Egyszeri user leül az amator elé, hogy olvasson és okosodjon. Amikor ihletet érez magában, billentyűzetet ragad, először a Ctrl-N hotkey (forrógomb) segitségével nyit egy új ablakot, ahol megkezdheti a szöveg begépelését, időnként átpillantva az előző ablakban hagyott eredeti cikkre. Az általad jelzett igényt természetesen tudomásul vettem, felírtam kis listámra, de addig is azt javaslom: próbáljunk meg megfelelően élni a rendelkezésünkre álló eszközökkel
|
|
 |
 |
 |
 |

Szia Tamás,
hannoca - 2001 június. 6. 07:22:48
VELEM ne legyél kioktató, azt hagyd az ügyfeleidre. Egyébként kösz a jó tanácsot, a talalás máskor talán majd jobban megy. :)
|
|
 |
 |
 |
 |

No, válasz.
hannoca - 2001 június. 11. 17:18:07
Csak azért így megkésve, mert elfoglalt voltam az utóbbi időben. De most letöltöttem ide az összes cikkedet, úgyhogy elszórakoztatom magam ezzel. Szóval amit te leírsz, az nagyjából fedi az inger-válasz alapú arousal elméletet, azaz az embernek van egy többnyire veleszületettként feltételezett arousal szintje, amelyen kell lenni, ahhoz hogy jó legyen neki. Ha kevés az inger, tekerjünk egyet, vagy olvassunk el egy jó könyvet - ki-ki megtalálja ízlése szerint. Ha meg sok, akkor nyugi kell. Ez úgy nagyjából erről szól. Csakhogy ezzel a szociális viselkedés rengeteg mozzanata nem magyarázható! Éppen ezért a kisbabás példa nem általánosítható. (Egyébként egy nagyobb kitérő: szerintem kicsit túlságosan is hajlamos vagy a "nagy kérdést" egy nagy 42vel megoldani. Ez egyébként egy csomószor működik, de pont ezek a pszicho elméletek nem átfogóak. Éppe zért találnak ki mindig újakat, mert bizonyos jelenségeket az egyik, másokat a másik keretei közt lehet értelmezni.) No, dr. Ranschburg. Könyve éppenséggel a szocializációról szól, és az előbbiek miatt ezt nem is próbálja ingerválasz alapon magyarázni. Több elméletet bemutat, magyarázataiban felhasznál, köztük ezt is, de pl. a modellkövetés, szociális tanulás stb. elméleteivel magyaráz nagyon sok mindent, pl. az óvodás korral kapcsolatban. Egyébként a freudizmus magyarázatait is bemutatja, ugyanakkor természetesen ez nem jelenti azt, hogy a mai pszichológia túl sok mindenben egyetértene Freuddal. No, ennyit bővebben. Ha nem világos, szívesen írok még. (Az axiómák előtt mindenesetre dobok még egy estebédet. Als ingerkielégítés. De egyébként csak sajtos tésztának hívom. Már harmadik napja. Hol itt az inger?:)
|
|
 |
 |
|
 |