Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Sötétség napja [05-05-21]
... [05-04-25]
A kultúrált viselkedésrôl [01-09-22]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Vonnegut búcsúja
Kultúrpajta - Frank Einstein - 2006. július 17.

A Hazátlan ember c. kötete most jelent meg

Nem értem, mi lehet ez a felhajtás a szopás meg a golf körül?

-Marslakók


Megszokott stílusában búcsúzik az amerikai nagy öregje, Vonnegut, a Hazátlan ember c. könyv-ráadásában. Egy poén kivételével (seggfej az, aki egy szájába vett műfogsorral leeszi a taxi kanapéjának bőrgombjait) ismeretlen írásait jelentette meg a Nyitott Könyv kiadó (www.nyitottkönyv.hu). Áttekintés és számadás, no meg aktuális helyzetértékelés a karcsú kiadvány. Vonnegut a 13 írást tartalmazó kötet végén egy patetikusra sikerült requiem-mel búcsúzik.

A megfeszített Föld bolygó,
Ha megtalálná hangját,
És értené az iróniát,
Akkor azt is mondhatná
Arról, ahogy tönkretesszük:
„Bocsáss meg nekik, Atyám,
nem tudják, hogy mit cselekszenek”

Az irónia az lenne,
Hogy tudjuk,
Mit teszünk

Amikor az utolsó élőlény
Is elpusztul miattunk,
Milyen költői lenne,
Ha a Föld azt mondaná,
Talán a Grand Canyon
Mélyéről
Felszálló hangon:
„Bevégeztetett.”
Az emberek
Nem szerettek
Itt élni.

Vonnegut elemez, értékel, emlékezik. „Mi az a fehér a madárszarban?” -teszi fel a kérdést? -s válaszol is rá azonnal, „Az is madárszar” -a félelemtől való menekülésben jelöli ki a humor vidékét. Szó esik a háborúról, családjáról, gyermekkoráról, s nem maradhat ki természetesen Drezda bombázása. Tanácsokat közöl kezdő íróknak: ”Első szabály. Ne használjunk pontosvesszőt! A pontosvesszők transzvesztita hermafroditák, amik az égvilágon semmit nem jelentenek. Mindössze azt jelzik, hogy leírójuk járt egyetemre.”
Elemzi a Hamletet, aki a Mester szerint a történet elején ugyanazon a szinten van, mint Hamupipőke, visszaemlékezik egyetemista korára, amikor kulturális antropológia szakra járt Saul Bellow-val. Sztorizik, mesél, anekdotázik és feltárul Vonnegut világképe Irakról, Bushról, republikanizmusról, festészetről, irodalomról, internetről, vallásról, baloldaliságról.
Nagy meghökkenésemre, igazi, modern hőst, eszményt lát a mi Semmelweiss Ignácunkban. Az írás ne, éri be a pályaképpel:
” Joggal mondhatjuk, hogy végeredményben több millió életet mentett meg-feltehetőleg az önökét és az enyémet is. És hogyan mondtak köszönetet Semmelweisnek szakmája bécsi vezetői, egytől egyig találgatók? Kénytelen volt otthagyni a kórházat, sőt Ausztriát is, aminek népét szolgálta. Magyarországon véget ért a pályafutása, egy vidéki kórházban. Ott mondott le az emberiségről-azaz rólunk és korunk információs tudásáról- és saját magáról. Egy nap a boncteremben fogott egy szikét, amivel egy holttestet vágott fel, és szándékosan beledöfte a tenyerébe. Hamarosan meghalt vérmérgezésben-természetesen tudta, hogy ez fog történni. A találgatóké volt minden hatalom. Ismét győztek. A találgatók viszont elárultak magukról még valamit, amit érdemes megjegyeznünk ma is. Valójában nem érdekli őket, hogy életeket mentsenek meg. Nekik csak az számít, hogy hallgassanak rájuk. Ha van számukra gyűlöletes dolog, akkor az a bölcs ember.
De önök csak azért is legyenek azok. Mentsenek meg életeket, mentsék meg saját életüket is. Legyenek tisztességesek.”

Kerekes Tamás
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Budapest, 2006, kötött, 2480 forint
www.nyitottkonyv.hu
info@nyitottkonyv.hu