|
|
|
|
Kedves János és Tamás!
Kultúrpajta - Tamás - 2001. november 21.
Az igazi levél nővéremnek koncert a Bárkában, aztán Kapolcson, aztán a tévében.
Mostanában, ha nem figyelek, folyton belefutok egy Cseh Tamás - Másik János koncertbe. Lassan úgy érzem, végighaknizza az országot ez a két fekete izompólóba öltözött vén gitár- és énekzsonglőr.
Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai nagyon sokat jelentenek nekem, egy időben ez volt minden. Nem is lehet azt leírni, mennyi minden szorult belém, amikor a Fehér babák takarodóját hallgattam, vagy az Új dalokat, és nem is tartozik senkire igazából.
És a Levél nővéremnek igazi etalon: biztos benne van a 70-es évek esszenciája, ezt én nem tudom, akkor még nem éltem. De 97-98 tele, meg a reggeli cigik iskolába menet, az nagyon. Az egész lemez cinikus, természetes, élő, majdnem olyan mintha ott sétálnának mellettem zakóban (dohányszemcsékkel a zsebében) és gitárral, hogy a fülembe súgják, hogy 35 szimfónia, nikotintól bűzös a szám, stb.
A koncert is jó volt, majdnem mindent eljátszottak a lemezről amit kell, kivéve a Tanulmányi kirándulást, és ezt fájlaltam is nagyon. De hát a profi fellépés nem tartozhat hozzá a csehtamási léthez. Hiányoltam az elpattanó húrokat, a kínosnak egyáltalán nem mondható besüléseket. Minden tökéletesen a helyén volt, a beszólások, improvizációk a legjobbkor jöttek. Háromszor hallottam őket, és mindig ugyanott variáltak, ugyanakkor énekelték máshogy a szöveget. Ezt neeee, ezt nem akarom.
Ráadásul Másik János közreműködése nem merült ki a régi számok eljátszásában, sajnos hozott saját műveket is, így olyan remek refréneket hallottunk, hogy nem tudtunk elterjedni, hiszen nem voltunk ragály, és hasonlók. Miért kell?
Csak álljanak ki osszák meg velünk a dalokat, hiszen ezért jöttünk.
És eljő a furulyás ember, és csak fújja, fújja, megfújja...
Gyömrő, és Zrínyi utca hét szám..
Osztrák öngyújtóm lángja fellobban, Krakkó felé megyünk
|
|
|
|
|
|
Nem cinikus
hannoca - 2001 november. 22. 10:49:30
szerintem, az más.
De főleg meg remélem hogy most a Másik János nélkül már olyan lesz, mint az az első, ahol lábdobogás volt, meg fülyülés, meg szám kérés. A papám szerint meg a Fehér bábák már akkor is hülye cím volt, és hülyeségekről szólt, amikor megcsinálták, és különben is, minek adja elő azt a sok fércművet, amik annyira rosszak, hogy még ki se adta. Ennyit a ki hova nosztalgiázikról. Én például a Cseh Tamást nem is színházban szeretem a legjobban, hanem kocsmában-szobában, Kapolcson stb. Az se baj, ha nem ő adja elő.
|
|
|
|
|
|
Mindenki elkurvul
détéel - 2001 november. 22. 16:02:00
Sajnos mindenki, és ez a Cseh Tamásra azt hiszem többszörösen is igaz. Ő az aki a legidegenebbűl néz ki a televízióban műsort vezetve, a legkommerszebb magyar zenekarral jópofáskodva-énekelve, bármelyik politikai erő felkérésére katonadalokat énekelve. Még szerencse, hogy ez sem tudja elhomályosítani azt a harminc évet, amit korábban végigénekelt-végigmesélt. Saját viszonyom Cseh Tamáshoz? Néhány éve kipróbáltam, nehéz volt, nem volt rá időm, hogy csak leüljek és hallgassam, háttérzenének meg lehetetlen hallgatni, tapasztaltam. Aztán idén Németországban hagytad nekem az Antoine és Desiré-t, a Levél nővéremnek és a Műcsarnok című albumokat. Egy hónapig minden éjjel meghallgattam valamelyiket. Rátaláltam, ráéreztem. Köszönöm Neked is, meg a Cseh Tamáséknak is. Aztán hazajöttem, azóta egy másodpercet nem hallgattam tőlük. Tán csak nem lelkiállapot kérdése? Bár az utóbbi időben újra megfordult a fejemben, hogy elővegyem ezeket a lemezeket...
|
|
|
|
|
|
Kapolcson tényleg jó volt
Tamás - 2001 november. 22. 21:51:23
Ezt kifelejtettem a nagy fikázásban, hogy Kapolcs más volt, ott fújt a szél, folyton felborította a mikrofonállványt ide-oda fordultak, hogy ne rezegtesse a vihar a húrokat. Ott volt lábdobogás, meg tapsvihar és spontán öröm is.
Cinikusnak nem tudom, mit nevezünk, de a Világnézeti klub és a Díszünnepély eléggé az.
|
|
|
|
|
|
Outsider
Mao - 2001 november. 22. 22:38:42
Én nem vagyok ennyire szakértő a témában, nem ismerem kívülről a szövegeket, csak pár dolgot, meg ott voltam a LN2, és a Telihold dalainak bemutatóján a Katonában. De azért hadd szóljak picinyég hozzá.
Sajnos, senki nem szent, nem idol, nem bálvány, nem váltja meg a világot. Tudom rohadt szar egy érzés, amikor rájön arra, hogy egy zenével kapcsolatban az Ő legszemélyesebb érzései, gondolatai, azok másoké is. Sőt, még rohadtabb, ha te többet értsez / gondolszs / érzel egy nótába, mint akik írták. Nem mondom, hogy ezért, de az ember ragaszkodik az illúzióihoz. És a repedezésbe beletartozik az is, amikor észreveszel dolgokat, amik nem tetszenek. Én rühellem, a közönségénekeltetést, a ragaszkodást a lemezváltozatokhoz, a fölösleges konfokat, a jópofizást, a ráadásokat. Ugyanez, amikor rájöttem 94-95 táján, hogy minden "jópofizás" rutin. Minden koncert ugyanaz. És ők nem tartják cikinek, az azonos helyen, azonos időben elhangzó poénokat. Esetünkben (vagy pl. Bródy J. esetében is) ezt el is várja 50-60 év környéki közönségüktől, nekik ez így jó, és itt eljutottunk a nosztalgiáig. A nosztalgia a hatvanas évek után, szép ifjúságunk vagy egy olyan dolog iránt, amit nem tapasztaltunk, de azt mondták róla, hogy az valami rendkívüli volt. Nem volt rendkívüli. Egyszerűen csak OLYAN volt. Én nem vágyódom, és nem cserélnék...
A Másik meg szerintem Dés szindrómás. Egykor egy jó jazz zenész volt, de ilyen-olyan módon lefuserálódott. Bár Dés engem jobban idegesít.
Az elkurvulásról meg csak annyit, hogy a felsorolt dolgoknak csak egy része igaz. A műsorvezetést én nem tartom annak, ahogy a Csinibaba vagy 6:3 beli szereplést sem. Neki most adatott meg. (Mondjuk a filmkészítők nosztalgiájából. Mert anno szerették volna Cs.T.-t filmben szerepleve látni...)
Republic, Kossuth díj igaz.
A Hídember zenéjét Másik János szerzi...
|
|
|
|
|
|
Ne általánosítsunk!
détéel - 2001 november. 23. 14:51:33
Pontosítok. Én nem értek egyet azzal, ha egy zenész a zenélés mellett olyan televízióműsorban vesz részt, amihez neki semmi köze. Cseh Tamás ne vezessen történelmi eseményeket felelevenítő műsorokat. Zenei témájú műsort akár még vezethetne is, bár valljuk be őszintén, abban a szerepben se nézne ki kevésbé hülyén. Nekem ezzel csak az a gondom, hogy hiteltelenné teszi a korábbi munkáit. A szinpadi spontaneitásról meg pont most akartam egy cikket írni, olvasd el Mao! Azért mert Te úgy tapasztaltad, hogy minden ilyen felhajtás csak előre megbeszélt showelem, attól még vannak bőven kívételek, bár nagy stadionkoncerteken kétségtelenül ez a megszokottabb. Mindenesetre olvasd el, amit a Tátrai koncertről írok majd, mármint, ha megírom.
|
|
|
|
|
|
Nem nosztalgia
Tamás - 2001 november. 23. 18:49:18
Nem hiszem, hogy különösebben nosztalgiázhatnék egy csomó olyan koncert miatt, amit tavaly láttam. Egyszerűen arról beszélek, hogy akkor volt valamilyen hangulat a koncerteken, meg most is, és a korábbiak sokkal jobban tetszettek. A műsorvezetés meg a magánügye, én elsősorban nem őt, hanem a dalokat szeretem. Persze jobb az embernek, ha kedvenc énekese jó fej, de nem muszáj.
|
|
|
|
|
|
Kedves Emberek!
hannoca - 2001 november. 25. 08:27:46
Miután közös erővel megállapítottátok, hogy csehtamás showman, kommersz, sőt nem bálvány de még csak nem is jófej, mit ne mondjunk egy haklnigép, szaladjatok el a Bárkába, nehogy kifizessétek a drága ülőjegyet, nyomjatok egy párnást, és nézzétek meg ez az arcát az Aranyhíd vendéglő közben.
És majd ne csodálkozzatok, ha ugyanaz lesz a számok sorrendje, sőt, mily meglepő, még az összekötő "mesélős" részek is, de, igen valószínű, a ráadás is, bár lehet, hogy abból csak egy lesz. Ugyanis amit a Cseh Tamás a Bárkában csinál, az egy színdarab. Ahogy színdarab - zenés - volt a Nyi. pu., meg a Frontátvonulás. Ki gondolta volna! Ám ezért játszik az arcával is olyan nagyon. SőT! Leonardo di Caprio sem Rimbaud. (Egyébként ez cinikus.)
És ha valaki nem érti miért, és nem egészen biztos benne, hogy a csehtamás "jófej"/(a Bence itt biztos azt mondaná, hogy punk, az rosszabb vajon), szóval az szaladjon háromszor körbe, és nézze meg a Vámos műsorát vele, amiben szerepelt. Lehet, hogy van oka nem spontán játszani, egyébként. Ld szorongás, velle egyidős lámpaláz. És én is emlékszem, hogy milyen volt a Petivel 13 évesen összebújni egy ajtómélyedésben a Kamrában (már akkor sem tudtam jegyet venni), nagyon jó! Lehet, hogy nem vettük észre a haknit? És nekem az is nagyon jó volt, amikor a Tamás mellett ülve hallgathattam meg az Apa kalapjához hasonló számokat, élőben színházban, és, mit adj isten, még az is lehet, 30 év után rutinból nyomta. Sőt, tegnapelőtt is tetszett. És nem csak azért, mert belépvén elesett a színpad szélében, és ez csak a csehtamás lehet érzésem lett. Ésa nagy tapsolásnál, megkérdezte az ott elől-földön ülőktől, hogy Most akkor, tényleg, játsszak, még? Meg hogy láttam ahogy behunyja a szemét a Gyertyák az éjszakában alatt, igen jó élőben hallani azt a számot ami nekem a Kádár korszak végének leghitelesebb leírása maradt, a még akkor is ha most egy megöregedett haknizó rosssz fej énekli. Aki valahogy mintha mégse lenne az. És attól még lehet jó egy koncert, hogy nem szakad húr, nem dől állvány és nem felejti el a csehtamás a szöveget. Mert - kis nyál - szerintem a szíved közepébe hasítanak azok az egyszerű és többnyire könnyen lepengethető dallamok olyan egységben a szöveggel. Meztelen, meztelen ember, dúdolok, szemben a csenddel.
És amikor antoine vigyáz hogy fel ne dőljön. Ugyanaz, mint a Dani kávéscsészéje aki minket esz meg :)
Szóval szerintem ahogy mondani szokás hátrább az agarakkal, és ha csehtamás revízió, hát én az ellen.
|
|
|
|
|
|
(másrészt)
ddani - 2001 november. 25. 11:36:40
nem ismerem személyesen a Csehszlovák Tamást. Koncertjét láttam párat, és életem jobbik koncerttapasztalatai közé sorolom őket, úgy en bloc. a Tamásnál is látott videófelvételt nem szeretem, mindegy, szerintem CsT egy live-act. ne bántsuk, ahhoz túl jó.
viszont.
ha valami, hát ez a vita- és hozzászólássorozat szól arról, hogy na, vajon huszon-egykét évesen hogyan öregszünk.
|
|
|
|
|
|
Konklúzió
cet - 2001 december. 4. 02:48:24
Nagyon vicces dolog egy rég lezárult vitára rámondani még egy okosat, dehát ez az élmény is csak annak adatik meg, aki (mint én) elég ritkán olvassa az Amatőrt. Akkor viszont sokat egyszerre. (Így lehet a legjobban látni a trendeket, oda-visszautalásokat, az egyes szerzők írásainak minőségingadozását stb. A legszórakoztatóbb a 20-25 évesek kapuzárási pánik topikja. Lehetne belőle külön rovat is :D .)
Egyből elején a tanulság: ha nem akarod elveszíteni a kényelmes illúzióidat, ne nézd meg többször ugyanazt a koncertet!
Abban azért talán megegyezhetünk, hogy egy Cseh Tamás-koncert (elsőre) még mindig ott van a jobbféle dolgok között, a toppon, és azok a dalok sokunk számára sokat jelentenek. És aki a bájos sutaságot, és aki a perfekt előadást szereti, mind megkaphatja Tamástól, csak megfelelő koncertre kell elmennie.
És most kicsit adjuk a bennfentest: azt ugyan nem állítom, hogy ismerem CST-t, de néhány órán keresztül karnyújtásnyi távolságból hallgattam, amint jónéhány unikum társaságában magáról mesél, és ez alapján (tudjátok, milyen gyorsan és megalapozottan, egyszóval JÓL ítélek meg embereket) kialakult egy képem róla, mint egyszerű emberről. Hogy azt ne mondjam, MEGLEHETŐSEN egyszerű, már-már nemokos, de végtelenül jószándékú emberről, aki ugyan nem a legnagyobb tehetségű zenész, de jókor jó helyen volt, és azzal a naaagy szívével nagyon ráérzett a dolgokra. Nem hiszem, hogy túl sokat gondolkodna azon, hogy egy-egy tévés/filmes szerep milyen visszahangot kap a "rajongók" körében, hanem örül, hogy egy barátja felkéri rá, és passz. Egyszerűen (kényszerűségből)együtt él azzal, hogy ő nem csak Cseh Tamás, hanem csehtamás is.
Tehát szeressük tovább a zenéjét, és ne firtassuk, vajon szerinte a mai magyar baloldal kádárista eszméket képvisel-e.
És a végére egy idézet, csak mert annyira tetszik: "Miután közös erővel megállapítottátok, hogy csehtamás showman, kommersz, sőt nem bálvány de még csak nem is jófej, mit ne mondjunk egy haknigép, szaladjatok el a Bárkába, nehogy kifizessétek a drága ülőjegyet, nyomjatok egy párnást, és nézzétek meg" a következő estjét, és szóljatok nekem is!
|
|
|
|
|
|
