A történet annyi, hogy egy német író, Günther Wallraf, beöltözik egy kis póthaj és kontaktlencse segítségével török vendégmunkásnak, mert úgy gondolja, hogy csak akkor lehet pontos képe a vendégmunkások helyzetéről, ha elmerül életükben. A klasszikus etnogrűfia módszre, csak itt nem egy népről van szó. Ezután végigjárja a legáltalánosabb vendégmunkás-foglalkozásokat, úgymint építkezási segédmunka, nehézipar (kohászat, vegyipar), gyógyszerkísérletek, atomipar. A könyv nagy port kavart Németországban, ha valaki hoyyájut, és elolvassa, meglátja miért. Ahogy az író mondja: Ez nem szügesdróttal, hanem pénzzel, de egyazon embertelenséggel összetatott koncentrációs tábor, és olvasván elhihetjük, hogy nem sokat túloz.