Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Nem szeretem [01-12-21]
Robika [01-12-07]
Évszakok? [01-12-01]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



Házi feladat
Külbelpol - hannoca - 2003. november 8.

Némi háttéranyag a tegnapi vitához. Folyt. köv.

A szóbeli indoklás

"A szóbeli indoklás-ban egyebek mellett elhangzott, hogy a vélemény mindaddig szabadon kinyilvánítható, amíg az nem csap át gyűlöletre uszításba. A szólásszabadság büntetőjogi korlátozására csak a legvégső esetben, a köznyugalom, a társadalmi rend és a béke megzavarásának reális veszélye esetén van lehetőség. A döntés szerint gyűlöletre az uszít, aki másokat aktív, tevékeny gyűlöletre ingerel. A vád tárgyává tett újságcikk sértő, meghökkentő és aggodalmat keltő lehet, ezzel azonban a közösség elleni izgatás bűntette nem valósult meg. A cikk nem hív fel erőszakos cselekedetre, s nem alkalmas az olvasóban aktív, tevékeny gyűlölet kiváltására. – A „Rekeszd ki őket, mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled” felhívásból pedig nem következik az a szándék, hogy olvasóit erőszakos cselekmények elkövetésére uszítsa – hangzott el. A bíróság szerint köztudomású, hogy a zsidóság részéről nem kell fenyegető erőszakos magatartástól tartani, így fel sem merülhet az erőszakos magatartás elhárításának szükségessége."
NSZ • 2003. november 7.

A Magyar Közt. Alk.
12. fejezet
54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

A kisebbségi biztoshoz érkezett egyes panaszügyek bemutatása

Ha például valaki csak úgy általánosságban "cigányozik" a sajtóban, és ezek az írások nem érik el az uszításnak, a gyűlöletkeltésnek azt a fokát, amelyet a Btk. 269. §-ában meghatározott közösség elleni izgatás tényállása megkövetel, tehát "csak" gyalázkodásnak minősülnek, akkor ma a jog fegyvertelen. A tervezetben szereplő tényállás - bár nincsenek illúzióink a szabálysértési fenyegetettség visszatartó erejét illetően - legalább megkíséreli ezt a hézagot kitölteni.
http://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/2000/5-fjzt/V-10-15.htm

Az igügyi min. háttéranyaga a sajtónak
2. A Btk. hatályos rendelkezése szerint a közösség elleni izgatás bűntettét követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, illetőleg valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít.

Az Előterjesztés kiterjeszti a büntetőjogi fenyegetettség alá vont magatartások körét, egyrészt a társadalmi igényeknek, másrészt a nemzetközi kötelezettség vállalásból eredő elvárásoknak megfelelően. A Javaslat olyan megfogalmazással él (gyűlöletre izgat, becsmérel, megaláz), amely egyértelműbb üzenetet hordoz, segíti a jogalkalmazást, emellett azon alkotmányossági követelményének is megfelel.
 
Az Előterjesztés szerint büntetendő, ha valaki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel. A meghatározásban újdonság az „erőszakos cselekményre hív fel” fordulat, aminek büntetendővé nyilvánítását nemzetközi egyezmények írják elő hazánk számára.

adalék
ddani - 2003 november. 15. 08:12:53

külön esetlént kezeli a jog a közéleti szereplők felelősségrevonását, úgymint a politikus személyiségi jogait, mentelmi jog stb. továbbá a nagy nyilvánosság előtti szólás szabadságát is.
a szellemi vezetők tagadhatatlanul gyakorolnak akkora befolyást a gyülekezetükre (effektive: a közönség) mint a politikus az adófizetőre (effektive: a közönség). az, hogy melyik vezetőnek milyen tekintélye van, történeti probléma, a lényeg, hogy potenciálisan mindkét állatfaj felléphet a Nyáj farkasaként. nem mintha ez a nyájat feltétlen zavarná, de a független bíráskodás igazán gondolkozhatna ezen amúgy függetlenül.
általában a vallásszabadság velejárója, hogy az együttburjánzó hitek, egyházak, szekták, tévévallások stb egymásnak esnek. az amerikai televíziós hittérítőt azért rángatom ide a mainstage-ről, mert lényegében megvilágítja a szellemi vezető nyilvános szereplésének mikéntjét. a lelkész ilyen kontextusban hihetetlen befolyással van a közönségre, akár közvetlenül, akár médián (tévé vagy újság) keresztül az ő szava hatalom, mégpedig erős és irányított befolyás.
újságban is "meg lehet", amit a képernyőn, a közönség befolyásolt része itt is tudatosan keresi a konkrét csatornát, elfogadja a közszereplő tekintélyét, hiteld ad neki stb. és mindez nem a csodálatos véletlen műve, nyilván erről szól az egész szervezett érintkezés, a karizmatikus vezér + szélsőséges ideológia jól bejáratott szerkezete.
a hatalom egyik egyensúlya a jog, illetve annak független intézménye, a bíróság. szvsz az általad idézett jogszabály foglalkozik a fent vázolt problémával is.
másrészt, az egyház is foglalkozik tagjainak felelősségre vonásával. annak is üzenete van, ha egy egyháznak "nem éri meg" konkrét esetekben kiállni az antiszemitizmus ellen.
az illetékes apparátusok tunyán szontyorognak, a nap hőse meg szabadon lelkészhet ezentúl, örül a közönség, és a bunkó komcsik között is akad azért rendes ember kb.
én eztet itt nem is értem.