|
|
|
|
Mécs Imre levele
Külbelpol - détéel - 2003. július 20.
Az Amatőr olvasói talán emlékeznek arra a levélváltásra, amely Balázs nevű egykori barátom és köztem zajlott Mécs Imre 2002. október 23-án történt kifütyülésével kapcsolatban. A három megíródott levelet én elküldtem e-mailben az ügyben legérintettebbnek, Mécs Imrének, kérve, hogyha módja van rá, nyilvánítsa ki ő is véleményét. Ő ezt egy számomra küldött e-mail-ben megtette, majd kérésemre megengedte, hogy írását közzétegyem, amelyet ezúton is újra megköszönök neki.
A maguk levélváltásából is azt a következtetést kellett levonnom, hogy részletesen tájékoztatnom kell a közönséget minderről. Dehát eléggé be vagyok fogva, sokszor éjfél után fekszem le és kevés az időm. Mégis szakítottam arra, hogy a levéltárban átnéztem az anyagot (hiszen már történelmi az idő, amikor bíróság előtt álltam)
és másolatot kértem társaim korábbi vallomásairól és a mintegy 60 oldalas ítéletről. Az ítéletet már leírattam, hogy feltegyem az internetre, társaim anyagán még dolgozunk.
De meg kell érteni az akkori légkört, amikor fiatalemberek általában nem tagadták azt, amit a forradalom alatt tettek, hanem sokan szinte büszkélkedve mondták el, hogy mit tettek. Életük csúcspontjának tartották a forradalmat. Erről írtam még a kilencvenes évek elején a Népszabadságban, "Lábjegyzetek kora" címmel.
Fura, hogy védekeznem kell, ha pedig a valóságot leírom, akkor meg szinte dicsekvésnek tűnhet. Egyik sem jellemző reám, nem szoktam védekezni, sem dicsekedni.
Úgy tervezem, hogy szabadságom alatt, Szigligeten az eredeti dokumentumok alapján összefoglalom a tényeket és felteszem honlapomra.
Még egyszer megköszönve kedves Dániel levelét,
|
|
|
|
|
|
