Rovatok
Ajándék
Buliztam
Érdekes
Ez az oldal, itt
Idézetek
Kieg. versekhez
Kultúrpajta
Külbelpol
Mélyértelmű
Mindennapi mindenfélék
Napló
novella
szerelmes sms-ek
Szerelmes-vágyakozós
Szüret
Veder
Vers
Belépés
Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció
3 másik
Az utolsó "egy perc" emlékére [06-05-06]
Azt mondta .. [06-03-05]
Keserű kívánság [04-02-23]
Keresés
Toppon
Porfogó [15-08-02]
Angolkóros [15-08-02]
Az Isten szeretője [15-08-02]
Szorgalmasak
Impresszum
Használat feltételei



vicc
Idézetek - domcika123 - 2013. augusztus 23.

3.bejegyzés

Ha megengeditek, hogy egy kis észt osszak, szerintem nincsenek jó állások vagy rosszak. Ha összefoglalnám bővebben életemet jelenleg, lelki szemeim előtt akik megjelennek, többnyire olyan emberek, vagy találkozások, kik olyankor jöttek, mikor baj zúdult rám sok, és akkor nyújtottak segítő kezet, amikor a magány megkörnyékezett. Nehéz bevallani, hogy bizony a végzet, vagy egy találkozás egy sorsot elintézhet. Mert mikor az embernek az az érzése, hogy volna a széphez érzéke, nincs senki, aki megnézné a nagy trükköt, és éppen ezzel tartana ösztönző tükröt. De ez persze nem jellemző ám rám, mert én a sorsnak mindig elrebegem hálám. Énnekem az élet csupa tánc, és ének, a szeretet túlcsordul belőlem. S mikor azt kérdezik tőlem: "Hogy-hogy téged így elönt a derű?", én azt mondom, ez nagyon egyszerű. Ez a szeretetkészség, és a hit, ez az, ami engem erre-arra vitt, hogy ma találjak fel egy szerkezetet, s holnap szolgáljak egy felekezetet.