Hát azt mán igazán nem lehessen elhinni, hogy csak én vagyok ilyen rémunalmas és eseménytelen életű. (Az első nyolc szó igazi, hamisított cockney stílusban íródott, jó, mi?! Legalábbis én így képzelem. Szóval ezt csinálom: olvasok. Most meg: idézek belőle: "Aztán egy öreg takarítónő következett, állítólag remek cockney humora volt, bár szerintem egyszerűen közönséges és otromba volt. Viccből kivette a fogsorát, aztán eltáncolt egy "Kapd a térded, anyó"-t szegény jó Laddie O'Neill-lel, akinek úgy kellett tennie, mintha soha életében semmit nem élvezett volna ennyire." Anthony Burgess: Egy tenyér ha csattan)