 |

nap nap után
Buliztam - ddani - 2002. szeptember 3.
partiszezonvégi kiárúsítás
a nyárnak vége, és ez is mindig jó apropó utsót utcafesztiválozni, koncert, bódék, népözön. ezúttal a szeptegy összbanzáj Európa-napként plakátolódott szana, plusz dübörgött a városban a poszt-Parádé marketingkamion. a feneketlen tó körül volt ez az európás téma, de ahhoz lusta voltam, hogy utánajárjak, éshát istenem, nem jött le elsőre a dolog szellemi-politikai lényege. viszont volt konkrét nyüzsi, vattacukor, sör, helyes énekeslány meg United koncert, csövik és kutyáik, napsütés, néptánc. a feneketlentóban nem szabad fürödni, csak horgászoknak meg ismerőseiknek, illetve nem idegeneknek, nem fürdeni. úgyhogy erre, meg a kultúrált összeröffenésre is ügyelhetett néhány biztonsági elem, pontosan, szépen.
a Fábri lájvsó közepére már alig jutsz be, és tolonghat a sok kinnragadt a rács előtt, egész népes tini Kispál-funclub alakulhatott volna. a kapuőr gondosan reteszel, nyit, csuk és reset-el minden arrajáró stédzspassz, inszájder és zenekartag tömegkontrollálásánál. várva várt Fábristák ki, koncertdzsánkik be. és.
volt Amorf Ördögök koncert, ami nagyon betalál így. a felejthetőbb számokra úgyse emlékszem, helyüket betölti a többi, ami nagyon jó, pörgős vagy szomorkás, de pont ilyen ülős, vidám hallgatós téma. még a melankólikusabb hangú Virágoskert az élet... kezdetű, az is. a Kispált otthagytam a tinicsápoknak.
elfele mélázok: a Tabánban volt talán jobb ilyet, bár nemtom, mitől lett EU-s az egész, biztos a szponzor, trallala, milyen találó, hogy: Nekem a Balaton a Riviéra...
másnap. este.
a Zöld Para előtt várok arcokat, hogy minél előbb elkerülhessük említett szórakozóhelyet. késnek a lányok (ilyenek:)) és egész rendes zene szűrődik. valszeg Kolorsztár volt, vagy ilyesmi, alcsis, alacsonyan szálló hangok. nincs tömeg, és valahogy az arcok is mintha; szóval ott dekkolunk egy órát a koncert és az ellenzene között lángoló gettós kukamelegedők körül. jó volt (!!). tovább.
a West Balkán, az még épp egy rendes hely, say no more.
|
|
 |