 |
Az én szívem...
Ajándék - Porczy - 2006. szeptember 17.
Az én szívem egy őszi erdő,
Vöröslik benne a sok levél,
Száraz,sziszegő avarként hullik
A földre,s a levéltenger egyre nő.
Az én szívem egy téli erdő,
Hótakarja,mint hajat a fehér kendő
Puha párnába bújnak az ágak,
S eltakarja őket a felhő.
Az én szívem egy tavaszi erdő,
Pompában úszik a patak,
S virág csillog a lejtőn.
Szél száll a fák között,a gyors, a zengő
Az én szívem egy nyári erdő,
Fülledtség alszik benne,
S egy eltévedt kő,melyet
Szökkenve átlép egy pici őz,
S azt kiáltja;újra itt az ősz!
|
|
|
